Táborbontás vette kezdetét Krasznahorkaváralján, ahol az öt napon gazdag közéleti, kulturális, sport s természetesen zenei programban volt része több mint 700 résztvevőnek. Összefogaló.
Mint arról korábban beszámoltunk erős közéleti programmal vette kezdetét a Gombaszögi Nyári Tábor július 11-én, amikor is Berényi József, Bugár Béla, Öllös László s nem utolsó sorban Németh Zsolt is találkozott az egyetemistákkal.
A tábor második napjának, július 12-én a legnagyobb médiafigyelmet kapott vendége a kormány nemzeti kisebbségekért felelős biztosa volt. A. Nagy László hivatalba lépése után szinte azonnal a mélyvízbe került, amikor a Kétnyelvű Dél-Szlovákia aktivistái arra kérték, tegyen meg mindent a magyarlakta területek vasútállomásainak kétnyelvűsítéséért, értve ez alatt a magyar állomásnevek kihelyezését és a vasutakhoz kapcsolódó minden közfelirat magyar nyelven történő megjelenítését. Többek között erről is beszélgettek a kormánybiztossal. Délután kerekasztal beszélgetést rendeztek Ki a magyar? témakörben, melyen Hunčík Péter, Gyurgyík László, Lampl Zsuzsanna, Lovász Attila, Öllös László, Petőcz Kálmán és Tokár Géza vettek részt.
Hunčík Péter előadásban előbb infantilisnak nevezte a szlovákiai magyar közösséget. „Én az infantilizmus bizonyos jeleit mondtam és vállalom is, annak ellenére hogy nagyon kemény ez a meghatározás. Nem tud felnőtt módon viselkedni ennek a kornak nagyon kemény kihívásaira, nem képes önmagát vállalni teljes súlyában és egy állandó paternalisztikus reflex hatására fölfele és körültekinget és vár megoldás olyan helyzetekre, amely helyzetekre a megoldást csak ő maga tudná kiprodukálni” – nyilatkozta Hunčík.
Lovász Attila az előadás alatt utalt arra, hogy ő világosan tudja definiálni, ki a magyar. „Ez egy nagyon egyszerű definíció, én azt vallom, amit a szociológusok mondanak és amit azok a liberálisak mondanak, akik velem együtt Bibliai eredetű liberalizmust vallanak: az a magyar, aki annak vallja magát. Ez számomra egy egyértelmű kérdés. Aki nem vallja magát annak, nem tudom miért határozzam meg őt magyarnak. Azt hiszem, hogy a nemzetiség vállalásának a szabadsága, az legalább akkora szabadságjog, mint minden elemi szabadságjog” – mondta Lovász.
Ezt követően Demmel József bemutatta a nagy vihart kavart A szlovák nemzet születése (Ľudovít Štúr és a szlovák társadalom a 19. századi Magyarországon) című könyvét. Található-e vajon párhuzam Dimmel József történész és Ľudovít Štúr között? – fejtegették a táborlakók. Míg nem arra jutottak, hogy miért ne. Például egyikük sem törekedett hírnévre, mégis mindkettőjük nevét sokan ismerik. Dimmel József saját elmondása szerint álmában sem gondolta, hogy valaha Štúrról ír majd, mint ahogy Štúr sem hitte volna, hogy halála után nemzeti hőssé emelkedik.
Tavaly készült a Ľudovít Štúr utolsó napjai című film, mely viszont nagy sikert aratott nézők és kritikusok körében. Molnár Csaba, a film rendezője, aki a pozsonyi filmművészeti egyetemen tanul rendezés szakon, a csütörtök, július 12-i filmvetítés után mesélt a forgatásról.
Nagyot lépett felfelé idén a tábori boros szekció is. Egyrészt sikerült egy echte borászt oktrojálni az előadásra, másrészt lecserélték a műanyagpoharakat üvegpoharakra. A tábor idei vendége Sütő Zsolt volt a Strekov 1075 pincészettől. Megtudták tőle, miért fontos az identitástudat. Nemcsak politikai, nemzetiségi, vagy bármilyen más téren, de bor témában is. Mert az igazi élmény ott kezdődik, amikor a szülőföldön született borhoz a szülőföldön termett kenyeret és tenyészett mangalica húsát fogyasztjuk. E felett teljes hovatartozás érzése és élménye.
Pénteken, július 13-án a táborban disznótoros hangulat uralkodott. Sor került a III. Felvidéki Bloggertalálkozóra a legolvasottabb szlovákiai magyar blogportálok szerkesztőivel (Közbeszéd, Körkép, Szótlan szemtanú, Felvidéki Blog …) beszélgettek a táborlakók. A helyi kultúrházban a Nyelvében él a národnostná menšina című kiállítást megnyitója is a tábor része volt. A tárlatot Fiala János, jogász, a Harvard egyetem doktorandusza és Orosz Örs kurátor nyitották meg.
Péntek délutánra Mészáros Alajos EP képviselőt hívták meg a táborba, hogy a jövő energiaforrásáról, a fúziós energiáról tartson előadást. A hallgatóságot tán meglepte, hogy a képviselő úr a politikai intézmények, pontosabban az európai döntéshozó szervek felépítését kezdte felvázolni. Az unió energiapolitikájának rövid bemutatása után, végül is eljutottak a fúziós energiáig is. „Ha még emlékszünk a fizikaórákra: a termonukleáris fúzió során két hidrogénatom (egy deutérium és egy trícium) egyesül egy héliumatommá és eközben energia szabadul fel. Erre a reakcióra épül a csillagok, így a Nap energiatermelése is, de a Földön is már egy ideje kísérletezünk vele. A legfontosabb ilyen kísérlet a franciaországi Cadarache város mellett történik. Hosszas egyezkedés után itt kezdték el építeni az ITER (International Thermonuclear Experimental) névre hallgató berendezést. A finanszírozás körüli huzavona érthető: a pletykák szerint ez a projekt az emberiség által közösen készített berendezések között a második legdrágább (az első a Nemzetközi Űrállomás, a sok rakéta miatt olyan drága). Mit is építenek? A fizikusok lehet, talán már az előadás során is értették, a többiek pedig most megtanulhatják: TOKAMAK-ot. Ez a mozaikszó a „toroidalnaja kamera v magnyitnih katuskah” megnevezés rövidítése. De ahogy azt az előadásban is hallhattuk, ez a technológia még a jövő zenéje, hiszen több mint harmincéves távlatokban gondolkodnak a tervezők is” – számoltak be a résztvevők az előadásról.
Majd Ondrejcsák Róbert, volt védelmi államtitkár tartott előadást Szlovákia globális szerepvállalása – Irak, Afganisztán és egyéb missziók címmel. Rövidnadrág, laza ing – így jelent meg a mindig komoly Jaroslav Spišiak, kétszeres volt országos rendőrfőkapitány a gombaszögi DH táborban. A táborlakók gondosan, szlovák nyelven előkészített kérdései mindjárt az elején semmissé váltak, amikor a rendőrfőnök kijelentette, magyar nyelven nyilvánosan még úgy sem beszélt soha, és most bizony kipróbálná magyar nyelvtudását.
A táborlakók péntek kora este megtudhatták, mit is takar a titokzatos, sok fejtörést okozó Pecha-Kucha kifejezés – és nem utolsó sorban kiválóan szórakoztak. Rövid, frappáns, ötletes, pici, olcsó – mi más is lehetne, mint japán találmány. Öt művész, öt prezentációja, melyben egyenként húsz művüket mutatják be úgy, hogy minden képre/videóinstalációra húsz másodperc jut.
De micsoda húsz másodperc! Láthatták Gyenes Gábor disznó képeit, Urbanic sorozatát az ember kiszolgáltatottságáról, a személyes tér megszűnéséről, betekintést nyerhettek a Kamaszba. Juhász R. József képei bizonyítják, hogy valóra váltotta a dadaisták álmát: a levegőben biciklizést, sőt felül is múlta őket a föld alatti biciklizéssel. Nagy Csilla szobrász vatta Emlékszobát és vattakolbász-csemegét vitt. Mayer Éva… helyett Szabó Krisztián építész képeit láthatták, aki külön kiemelte a magyar nyelvű prezentálás fontosságát, a magyar szakszavak ismeretét, a szlovákiai magyar építészeket tömörítő szervezet fontosságát. Ezt követték Szaszák György provokatív hangulatú videóinstalációi kassai gyóntatófülkékről, ketrecbe zárt csirke-emberekről, fantasztikus földönkívülieket idéző gigantikus labdákról.
Szombaton, július 14-én a táborlakók a környéken kirándultak, előbb előadás formájában, majd autóbusszal eredtek a közeli Betlérre az Andrássyak nyomába. A nap folyamán több filmet is megnéztek, úgy mint a Karcsai út című 40 perces dokumentumfilmet, melyet Podhradská Lea készített, Galán Angéla dokumentumfilmjét a Szlovákmagyarokat, Prikler Mátyás filmjét Köszönöm, jól címmel. A táborlakók este a filmrendezőkkel beszélgethettek is. De délután kilátogatott a táborba Vicsápi Bugyi Natália, aki magyarként lett az év szlovák vállalkozónője (Slovenka magazin) és Mikóczy Zoltán, a 13-szoros bajnok Overdose versenyló tulajdonosa. Sor került egy gazdasági kerekasztal beszélgetésre, valamint a Cigány Úton – kerekasztalra romákkal, romákról, melynek Bodnár Zsuzsa, romológus, Gunár Lajos, krasznahorkai vajda, Ravasz Ábel, szociológus, Podhradská Lea, dokumentumfilm-rendező, Vavrek István, a Ternipe Polgári Társulás elnöke és Bollo Péter, Krasznahorkaváralja polgármestere voltak a résztvevői. A beszégetést Vasik János, rádiós-újságíró moderálta.
Az esti órákban felállították a kopjafát, melyet az idei Gombaszögi Nyári Tábor alatt is Nagyferenc Katalin faragott.
További beszámolók és fényképek a tábor honlapján találhatók.
www.gombaszog.sk, Felvidék.ma
