Május 14-én, kedden délután fél ötre gyűltünk össze Nagyszombatba, a Szent Ilona-templom padjaiba csaknem két tucatnyian a sorrendben immár 4.magyar misére, melyet Kiss Róbert püspöki vikárius celebrált oltártestvérével, a Nagyszombatban működő Puss Sándor jezsuita szerzetessel.
Ő végezte a szentbeszédet, s pünkösd közeledtével hangsúlyozta a Szentlélektől kiáradó lelkesedést, amely nagyon fontos, hogy meglegyen bennünk, főleg fiatalokban. Nagyon nagy hiba, ha kedvüket szegik valakik a fiataloknak, hiszen ezzel a Szentlelket tiporják azáltal, hogy amikor valaki belelkesedik, fellelkesedik, a másik meg megöli benne ezt a lelket. Erre nagyon kell vigyázni. Fiatalok ugye például lelkesednek szept.-okt.-ben, amikor kezdődik az iskola, aztán meg mire eljön a vizsgaidőszak, mintha eltompulna bennük az a lelkesedés.
Feladatunk a másik embert lelkesíteni, örömet, életkedvet adni neki. Ahogy vonatkozik ez ránk, felvidéki magyarokra is, hangsúlyozta Sándor atya, hogy ne csak megmaradjunk, az kevés, hanem gyarapodjunk is.
Egy nagyon aktuális példával hozta párhuzamba a lelkesedést. Manapság, ugyebár nagyon elterjedt a facebook, éppen ezért sokan használják arra, hgy felteszik rá ezt meg azt a hírt. Igen, ez mind jó dolog is, de ha feltesszük a profilunkra, akkor már nem lelkesen adjuk azt a hírt. Fontos, hogy személyesen tájékoztassuk az ismerőseinket, persze mindemellett nem tagadható, hogy ebben óriási segítség a facebook is többek között, de az egyszerűen egy lelketlen információs kanál, melyen keresztül nem lehet evangelizálni. Lelkesíteni interneten, facebookon, mégcsak a mobilon keresztül sem lehet, ahhoz látni kell a másik embert, és a szemébe nézni.
Végül szólt a magyarok legnagyobb zarándoklatáról, a csíksomlyóiról, melyre, ha mindenki nem is tud elmenni, otthona közelében is lélekben jelen lehet. Hiszen ma nyílik délután egy órakor az a akkor még készülőben lévő kiállítás 20 híres magyar szentről, történelmi személyiségről a jezsuitáknál, továbbá Mikóczy Dénes nagymegyeri művész festményeiből, melyet Surján László európai parlamenti képviselő nyit meg. A kiállítottak között vannak többek közt Szent Erzsébet, Bél Mátyás, Kőrösi Csoma Sándor…hogy csak néhányat említsek. Az esemény folytatásaként pedig meghívta a jelenlévőket, köztük a 7 Nagyszombatban tanuló egyetemistát péntek estére Dunaszerdahelyre, a Thália Színház Wojtyla-darabjára, melynek címe Az aranyműves boltja előtt.
Végezetül felszólított, próbáljunk egy kicsit konzervatívabbak lenni, s előnyben részesíteni a face to face kommunikációt. Lelkesítsünk hát a Szentlélektől példát véve a magyarságért, hazánkért, az egyházért. Az énekes szentmisét a liturgikus naptár szerint Szent Mátyás apostol tiszteletére mutatták be, melyen ez alkalommal másodszor szólaltak meg az orgona sípjai Mrva Olga főrévi kántornő és jómagam jóvoltából. Felolvasásra ismét akadt a múltkori lány a diákok közül. A mise utolsó énekeként elénekelte a kántornő Wolf Péter és Fülöp Kálmán változatában magyar szöveggel az Ave Mariát.
A szentmise végén még mindenkit meghívott megtekinteni a készülőben lévő kiállítást, így együtt vonultunk át gyalogosan a jezsuitákhoz, ahol aztán folytatódott még kis ideig a beszélgetés. Sőt helyi lelkes résztvevők szerszámot is ragadtak, s hozzáláttak a még nem felkerült plakátok felfúrásához. Így már Sándor atya homíliájában hangoztatott lelkesedésének már nyomban konkrét gyümölcse is lett.
Ismét nagyon kellemesen eltöltött délutánban volt részünk, nagyon jó volt együtt lenni Nagyszombatban helyi és vidéki magyarokkal, s magyarul imádkozni, énekelni ebben a családias, magával ragadó kis templomocskában.
Az akadémiai év zárásaképp pedig legközelebb június 11-én, ugyancsak keddi napon délután fél öttől tartjuk majd a hálaadó szentmisét Nagyszombatban Te Deummal.
ZK, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”39311,38577″}
