„Sajnos az Európai Unió nem ismeri a kisebbségvédelmet olyan formában, mint ahogyan azt mi szeretnénk” – nyilatkozta Répás Zsuzsanna, helyettes államtitkár. Az utóbbi időben azonban történtek előrelépések is, a Lisszaboni Szerződés és az Alapjogi Charta megalkotása ebbe az irányba mutat” – tette hozzá.
Mint ahogyan arról már korábban beszámoltunk, hétfőn, július 8-án elkezdődött a „Kisebbségvédelem Európában” címmel indított kétnyelvű (angol és magyar) nyári egyetem Piliscsabán. Ennek kapcsán Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, aki a nyári egyetem megnyitóján is felszólalt, a Kossuth rádióban a kisebbségvédelem európai uniós lehetőségeiről beszélt.
Répás Zsuzsanna úgy látja, a feladat az, hogy ezekben a témákban mi magunk is formáljuk az Uniót.
Kiemelte: ebben a küzdelemben számos támogatókra lelhetünk, hiszen Európában nagyon sok közösség él kisebbségben.
„Európa nyugati felében olyan körülmények között élnek, ahogyan mi szeretnénk – autonómiában. Ezért mi csak azt kérjük az EU-tól, hogy ne alkalmazzon kettős mércét. Ha az autonómia jó megoldás a dél-tiroliaknak, vagy a katalánoknak Spanyolországban, akkor az jó megoldás a Kárpát-medencében élő székelyeknek, vagy bármely más nemzeti közösségnek” – hangsúlyozta.
Hozzátette: „Az autonómia, mint olyan nem szerepel az Unió jogi szabályrendszerében, de – most már – a kisebbségi jogvédelem alapelemeként szerepel. Van tehát mire hivatkozni, és nagyon fontos, hogy léteznek európai szintű nemzetközi ajánlások is. Nagyon jó példa erre – ha nem is az EU szintjén, de az Európai Tanács szintjén – a 2003-as Gross-jelentés, ami pont azt fogalmazza meg, hogy a többség és kisebbség harmonikus együttéléséhez a legjobb biztosíték az autonómia.”
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”37537,39001,37211,36717,35635,39702,40607″}
