Őry Péter, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) alelnöke a táborlakók „kívánságára” elsősorban a kétnyelvűség problémaköréről beszélt a 25. Kárpát-medencei Főiskolás Táborban kedden, augusztus 27-én Szentendrén.
Őry Péter Konkrét példákkal érzékeltette, mit tettek eddig az MKP kezdeményezésére, hogy ellensúlyozzák a szlovák nyelv kizárólagosságát például azokban a hivatalokban, ahol a magyarok is intézik ügyeiket. Számos űrlapot, illetve a polgármesteri hivatalokba kihelyezett matricát fordíttattak le magyarra, s egy 60 oldalas önkormányzati szaklapot is megjelentetnek – sorolta a politikus.
Egyik fő törekvésük, hogy a magyar nyelvet regionális nyelvként fogadtassák el – mondta, megjegyezve: ehhez az is kell, hogy például a felvidékiek „ne féljenek” magyar nyelvű születési, vagy házassági anyakönyvi kivonatot kérni. Erre ugyanis csak külön kérelem után van mód.
A táborlakók egyike felvetette, hogy néhány településen szlovákul és magyarul is megtalálhatóak például a buszmegállókba kihelyezett feliratok, amire Őry Péter úgy reagált: az adott önkormányzatok döntésén múlik, hogy saját hatáskörükben mennyire nyitottak erre.
Míg ezt az előző kabinet problémaként kezelte, addig a mostani kormány feladatának tekinti – jelentette ki Hölvényi György
Előadásában az egyházügyi államtitkár kijelentette: közös feladat a nemzetpolitika tartalommal való megtöltése, hiszen nem lehet mindent egy budapesti irodában kitalálni. A Rákóczi Szövetség szentendrei táborába érkezett határon túli fiatalok, illetve lakóhelyi közösségeik ötletei is szükségesek ahhoz, hogyan lehet a nemzetpolitika ügyét a legjobban szolgálni – hangsúlyozta Hölvényi György, egyúttal a hallgatóság türelmét kérve a megvalósulás tekintetében.
Az Orbán-kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma – ezen belül saját államtitkársága – erőfeszítéseit ismertetve példaként említette a határon túli civileknek, valamint az egyházi intézményeknek nyújtott összesen mintegy egymilliárd forintnyi pályázati támogatást.
Azt mondta, nem is mindig a pénz, olykor a hozzáállás a legfontosabb. A határon túli folyamatos változásokhoz való igazodás, valamint a magyarság civil szervezeteinek megtalálása, követése olyan, mintha a magyar politikának egy „mozgásban lévő vonatra kellene fel-le ugrálnia” – szemléltette az államtitkár.
„Láttatni kell magatokat, nem pedig arra várni, hogy mindent a politika oldjon meg” – javasolta a táborlakóknak előadása végén Hölvényi György.
Délután a táborba látogatott Varga Mihály a nemzetgazdasági miniszter is. Kifejtette: a mezőgazdaság és az ipar lehet húzóágazat.
Kevés olyan ország van, amelyik Magyarországhoz hasonlóan önerőből, újabb hitel nélkül „ki tudott mászni” az IMF segítségéből – mondta Varga Mihály kedden Szentendrén, a nemzetgazdasági miniszter szerint a következő években elsősorban a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és az ipar válhat húzóágazattá.
A Rákóczi Szövetség által szervezett Kárpát-medencei Főiskolás Táborban tartott előadásán a nemzetgazdasági miniszter kifejtette, ha az államháztartási hiány 3 százalékos szint alá kerül, a gazdasági növekedés pedig egészséges értékre, 1,5-2 százalék fölé emelkedik, akkor folyamatosan, lépésről lépésre ki tud jönni az ország az adósságcsapdából. Van erre más ország esetében is példa – mutatott rá -, mint például az 50-es évek Dél-Koreája és Tajvanja, amelyek hasonló módon el voltak adósodva, mégis fellendült a gazdaságuk.
A miniszter arról is szólt, hogy a következő években elsősorban a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és az ipar válhat húzóágazattá, s fontos a kelet felé nyitás politikájának követése is. Ennek során főként az arab országokkal, Kínával és Oroszországgal gazdasági együttműködésre kell törekedni. Az elmúlt években az országba áramló, hozzávetőlegesen 7000-8000 milliárd forintos EU-s forrás egy része nem kellő hatékonysággal hasznosult, a források közül sokat öncélú presztizsberuházásra fordítottak – ezt elkerülendő a következő években nem központi elosztás szerint, hanem négy minisztériumra bízva, az eddigieknél jobban hasznosulhatnak majd az uniós támogatási pénzek.
Varga Mihály, az EU-n belüli érdekérvényesítés fokozását hangsúlyozva, a visegrádi együttműködés fontosságára is kitért. Hangsúlyozta, a négy visegrádi ország – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – együtt 63 millió lakost képvisel, és egymással összefogva például több agrárkérdésben már eddig is jó eredményt ért el.
A tábor részletes programját Eseménynaptárunkban olvashatják ITT>>>.
MTI nyomán Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”41296″}
