A lakosság 21,5 százalékának nincs semmi anyagi tartaléka, további 18,4 százalék pedig legfeljebb 500 euróból tudna gazdálkodni szükséghelyzetben. 34,7 százalék viszont legalább 1500 eurót tudott félretenni – derült ki az AKO ügynökség felméréséből, melyet az EOS KSI Slovensko követeléskezelő cég megbízásából végzett 1000 válaszadó bevonásával.
Emellett az említett bő 40% nagyon korlátozott esélyt lát arra, hogy elkezdhessen spórolni.
„A megkérdezettek 17,4 százaléka egyáltalán semmit sem tud félretenni a havi bevételeiből, további 23,7 százalékuk pedig legfeljebb 50 eurót. Ez az összes válaszadó 41,1 százalékát jelenti.
A háztartások jelentős részénél tehát egy váratlan kiadás után rendkívül lassú lehet a tartalékok visszaépítése”
– részletezte a cég. A legnépesebb csoportot azok alkotják, akik havonta 51 és 200 euró közötti összeget képesek félretenni, ők a válaszadók 29,3 százalékát teszik ki. Havonta 201 és 500 euró között a megkérdezettek 13,6 százaléka takarít meg, míg 500 eurónál többet csak a 7,1 százalékuk.
„A pénzügyi problémák kisebb kiadásokkal is kezdődhetnek, és akkor válnak súlyossá, ha megismétlődnek.
Még az egyébként stabil háztartás is bajba kerülhet egy második vagy harmadik váratlan kiadásnál, bár az elsőt még gond nélkül kezelni tudta.
Éppen ezért a tartalékra nem egyszeri félretett összegként kell tekinteni, hanem meg kell tervezni a takarékoskodást” – magyarázta Peter Dvornák, az EOS KSI Slovensko ügyvezető igazgatója.
„Még a rendszeresen félretett kisebb összegek is, akár havi 30 vagy 50 euró elég lehet, hogy egyetlen váratlan kiadás ne indítson el újabb pénzügyi problémákat” – tette hozzá Peter Čanda, a cég szakértője.
TASR/Felvidék.ma
