Mindazok számára, akik a községek külterületén található, legalább kétezer négyzetméternyi alapterületű mezőgazdasági földterülettel rendelkeznek, annak eladása júliustól már nem lesz olyan egyszerű. A termőföld, komlóföld, szőlőterület, gyümölcsös eladását bonyolította a mezőgazdasági földterület vásárlására vonatkozó új törvény.
A törvénnyel szembeni tiltakozásul két parlamenti képviselő, Martin Chren (független) és Peter Muránsky (KDH) az Alkotmánybírósághoz fordult,. A képviselők indoklásként felhozták, hogy az új törvény hét pontban is sérti az alkotmányt. Az eladás ügyintézése a tulajdonosok számára rendkívül bürokratikus, s a földet nem lehet bárkinek eladni, mivel a törvény szerint elsőbbséget élveznek a tulajdonos környezetében gazdálkodók. A bírálók véleménye szerint mindez a nagyvállalkozóknak és pénzügyi csoportoknak kedvez, ezen a módon könnyen és olcsón juthatnak termőföldhöz.
Az agrártárca szerint a törvény a hazai termőföld külföldi tulajdonba kerülését hivatott megakadályozni. Az ellenzéki politikusok szerint ez csak illúzió, mivel a vállalkozóknak lehetőségük van a társaságon belüli tulajdonrészük átruházásával is eladni termőföldjüket.
A TREND gazdasági szaklap megszólított több jogászt, akik szintén megerősítették, hogy az új törvény a tulajdonjog alkotmányos védelmének tekintetében erősen megkérdőjelezhető.
A szakemberek többsége a termőterület tulajdonjoga gyakorlásának és a saját tulajdonban lévő földdel való szabad rendelkezés korlátozását kifogásolta. Ez a törvény a megszólított jogtudósok szerint a közérdekek védelmének szükséges mértékét meghaladva avatkozik be a tulajdonjogba. A szaklap érdeklődött a tárcánál, nem tartanak-e esetleg attól, hogy mindezeket a kifogásokat az Alkotmánybíróság is megerősíti.
„Már a jogalkotói szándék benyújtásánál rámutattunk arra, hogy a mezőgazdasági termőföld elődeinktől ránk maradt történelmi örökség, s nekünk feladatunk ennek megőrzése az utódaink számára, ezért kiemelt védelmet élvez”, reagált a felvetésre Peter Hajnala, a mezőgazdasági szaktárca kommunikációs részlegének igazgatója. „Meg vagyunk győződve arról, hogy az Alkotmánybíróság megerősíti álláspontunk.”
Az egyedüli lehetőség, hogy kibújjunk az új törvényben foglalt kötelességek alól, a termőföld tulajdonjogának átruházása egy közeli személyre, rokonra. Hogy ki mindenkit értünk ez alatt, a Polgári Törvénykönyv 116-os és 117-es paragrafusából megtudhatjuk.
Aki áruba szeretné bocsátani termőföldjét, ajánlatát a község hirdetőtábláján és legkevesebb 15 napon keresztül a földművelésügyi minisztérium honlapjának új regiszterében köteles nyilvánosságra hozni. A regiszterben való megjelentetés ingyenes és egyszerű, viszont egy chippel ellátott személyazonossági igazolvány szükségeltetik hozzá. Másként erre részünkről nem adódik lehetőség.
A minisztérium közlése alapján a regiszter problémamentesen működik. Jelenleg mintegy 260 aktív ajánlatot tartalmaz, többségük már archivált stádiumban van. Azt, hogy a regiszterben megjelent ajánlatok a tulajdonjog átruházását eredményezték, vagy egyszerűen letelt a megjelentetés határideje, esetleg senki nem érdeklődött az ajánlat iránt, illetve nem született egyezség a tulajdonos és az érdeklődő fél között , a regiszteren belül nem kísérik figyelemmel.
Az ajánlatot megjelentető személy vár, amíg érdeklődő jelentkezik, arra viszont nincs garancia, hogy könnyen talál potenciális vevőt, mivel az új törvény szerint a leendő tulajdonosnak számos feltételt kell teljesítenie. Az egyes követelményeknek való megfelelést az illetékes járási hivatal erdészeti részlege bírálja el.
„A földterület eladását senki nem hagyja jóvá, az illetékes járási hivatal mindössze tanúsítja, hogy az új tulajdonos a törvény minden feltételét megfelelően teljesíti.
Ha az ajánlatra nem érkezik az első, illetve második körben sem konkrét érdeklődés, a tulajdonos bárkinek eladhatja a földterületet, kivéve a nemzetközi szerződések alapján a termőföldvásárlástól törvényileg eltiltott személyeknek”, tette hozzá Hajnala.
Forrás: TREND.sk, HCS, Felvidék.ma