Az Európai Parlament megtartotta posztján az Európai Bizottság elnökét, Jean-Claud Junckert.
Az Európai Parlamentben november 27-én tartottak bizalmi szavazást a pár hete hivatalba lépett Európai Bizottságról. A szokatlan lépést az EP radikális baloldali frakciója kezdeményezte, az euroszkeptikus képviselők úgy vélték ugyanis, vizsgálatot kellene indítani a bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker ellen néhány globális cég Luxemburgban folytatott adóleírási gyakorlata miatt. Ezek a cégek titkos adó-megállapodásokat kötöttek Luxemburg adóhivatalával, minek értelmében lehetőségük nyílt arra, hogy az Európa más országaiban fizetendő adóterheknek csak kis hányadát kelljen kifizetniük a nagyhercegség területén. Juncker tavaly decemberig 18 éven át volt Luxemburg miniszterelnöke, 1989 és 2009 között, részben a miniszterelnökséggel párhuzamosan pedig a pénzügyminiszteri feladatokat is ő látta el.
„Az Európai Parlament mai szavazásán támogattam Jean-Claude Junckert és az Európai Bizottságot, mert az uniós tagállamok több mint 500 millió polgárának, nem lehet érdeke az újabb politikai instabilitás időszaka” – jelentette ki Csáky Pál, az MKP EP-képviselője a mai strasbourgi bizalmi szavazás után az Európai Bizottságról. „De nem könnyű szívvel szavaztam, mivel a LuxLeaks valóban súlyos probléma. Juncker úr valóban részt vett annak a pénzügyi rendszernek a létrehozásában, amely lehetővé tette a pénzügyi machinációkat, ami nem volt tisztességes a többi uniós tagországgal, illetőleg a tagországok polgáraival szemben, annak ellenére, hogy formailag minden törvényes volt. Erről azonban már évek óta tudott az Európai Unió és az uniós tagállamok valamennyi vezető képviselője, és meg tudták volna-meg kellett volna oldaniuk a problémát” – nyilatkozta Csáky. Az EP-képviselő szerint tudtak erről három héttel ezelőtt is, amikor az Európai Parlament bizalmat szavazott a bizottságnak. Ma tehát nem az a megoldás, hogy a múlt miatt leváltják az egész bizottságot, hanem az adóleírási machinációk korlátozásának rendszerszerű megoldása az egész unión belül.
Csákyt azonban két dolog is nyugtalanítja az ügy kapcsán. „Először: hogy ennek az ügynek a kapcsán újfent beszélni kezdtek az adóalap-harmonizáció bevezetéséről az unióban, ami újabb problémákat okozna, elsősorban a szegényebb tagállamok számára, beleértve Szlovákiát is. Az ilyen javaslatot elutasítom, azaz a mai szavazásom semmiképpen sem értelmezhető Juncker adóalap-harmonizációs javaslatának a támogatásaként. Másodszor: figyelmesen végighallgattam Juncker úr és a felelős uniós biztosok előadását az Európai Unió gazdasági növekedését támogató 315 milliárd eurós befektetés-ösztönző terv létrehozásáról. Magát az eszmét jónak tartom, de nagy veszélyt látok a terv anyagi fedezetének a biztosításában” – pontosította Csáky a kérdéssel kapcsolatos álláspontját.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”50220,50162,49831,49597″}
