Az elmúlt években sokat emlegették a civil összefogás erejét, ami tettekben is sok esetben testet öltött, de átütő erőről nem tudtunk beszámolni.
Érsekújvárból most tudunk!
Egy fiatal városi képviselő, a helyi Via Nova mozgatórugója, Nagy Dávid megszervezett egy olyan eseményt, amit méltán tehetünk ki felvidéki szinten a kirakatba, hogy „na, így kell ezt”.
Hogy hogyan? Csak elhivatottság, jó szándék és jó adag akarat kell hozzá. Na, és persze egy jó ügy. Amit most a régi (jobbára magyar) temető kitakarítása, rendbetétele szolgáltatott.
Egy ekkora mértékű „brigád” körül megannyi szervezési feladat volt, de a lelkes fiatalok a tapasztalt támogatókkal a hátuk mögött példásan megoldottak mindent. Akadtak szép számmal eszközbéli és anyagi felajánlások is, melyet az érsekújvári önkormányzat és egyéb magáncégek teljes körű segítségének köszönhettek. Így mondhatni minden a koreográfia szerint, annak kerékvágásában zajlott.
Élményszámba ment látni, hogy csemadokos, cserkész, ‘maticás’, via novás, fradista, szlovák, magyar egymás oldalán hangya módra szorgoskodott. De ott volt Klein Ottokár, polgármesteren és Nagy Dávidon kívül több városi képviselő és városháza alkalmazottai is. A megannyi civil szervezet képviselőjéről már nem is beszélve. De voltak segítő kezek egészen Dunaszerdahelyről, sőt Zselízről is. Összesen mintegy százan sürgölődtek. Volt, aki „dzsungelt irtott” fejszével, ollóval, kézi és motorfűrésszel, valaki elhordta és ledarálta a biohulladékot, és akadt, aki „székely energiaitallal” tartotta a lelket a társaságban.
„Fantasztikus sikerként könyvelem el ezt a napot. Egyrészt közösséget építettünk, méghozzá az érsekújvári közösséget, hiszen több mint százan vettünk részt az eseményen. Nagyon boldoggá tett, hogy egy Via Nova szervezte akción a cserkészek és csemadokosok mellett felsorakozott a matičiárik vagy épp a helyi crossfit csapat is. Így nemre, vallásra vagy hovatartozásra való tekintet nélkül tettünk ma valamit varosunkért, egymásért. Sokan eddig el sem tudták volna képzelni, hogy egy Magyarország és egy Matičiarik címeres póló megfér egymás mellett.
Mindemellett megismertük és segítettük egymást, ha másért nem is, ezért már megérte. Ezt nagyszerű eredménynek tekintem. Rég volt ilyen összhang és együttműködés Újvárban, de úgy gondolom már ideje volt.
A másik hozadéka, hogy rámutattunk arra, hogy közös erővel mindent meg lehet oldani.
2/3 részt sikerült kitisztítanunk a temetőt. A város pedig megígérte, hogy a maradékot már befejezi. Ám mostantól oda kell figyelni, hogy a terület a jövőben ne nőjön be újból bokrokkal. A mi következő feladatunk a kápolna felújítása és a sírkövek méltó renoválása lesz. Akár egy emlékparkká alakítást is el tudok képzelni.
A takarítás közben azon gondolkodtam el, hogy ezek a sírhelyek hajdan mind módos embereké voltak. Biztos nem hitték volna, hogy emlékük így fogja végzeni, ezért úgy gondolom tartozunk nekik, azoknak az embereknek ennyivel, akik Érsekújvárt a 19. században polgáriasították és mai rangjára emelték. Mégis csak egy megrongált, lepusztult temető maradt utánuk kevesebb, mint száz éve alatt… Ennyi marad majd utánunk is?” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Nagy Dávid, főszervező.
Csonka Ákos, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”52962,52937,53004,52907,52854,52848,50219″}
