A kormánykoalíció újra napirendre tűzi az egyfordulós megyeelnök-választást. Martin Glváč (Smer-SD), a parlament alelnöke beszélt erről az elképzelésről a Topky.sk hírportálnak. Ezt a javaslatot állítólag a kormánykoalíció pártjai elvben már elfogadták.
Glváč szerint, ha a nagyvárosok polgármesterei egyfordulós megmérettetéssel megválaszthatók, semmi értelme nincs annak, hogy az önkormányzati kerületek elnökeit két fordulóban kelljen megválasztani (kivéve azt az esetet, ha abszolút többséget szerez valaki már az első fordulóban). Számításaik szerint a nyolc megyében összesen nyolc millió eurót lehetne megtakarítani a választási rendszer módosításával.
A koalíció jogászai azt is vizsgálják, milyen alkotmánytörvénnyel lehetne a megyék jelenlegi vezetésének a mandátumát egyszeri alkalommal ötévesre bővíteni annak érdekében, hogy a jövőben a helyi és megyei önkormányzati választásokat azonos időpontban lehessen megtartani. Természetesen ennek a lépésnek is a költségcsökkentés lenne a legfőbb hozadéka. Glváč ugyan feltételezi, hogy a két választás együttes megtartása nagyobb választói részvétellel járna, különösen a megyei önkormányzatok esetében növelhetné a szavazói részvételt.
Martin Glváč (Fotó: pravda.sk)
Glváč szerint a jogszabályi változásokkal egyetlen koalíciós partnernek sincs problémája, csak elő kell azt készíteni és a koalíciós tanács elé kell terjeszteni. „Ha az év végéig elfogadásra kerülne ez a törvény, minden jelölt kellő időben megismerkedhetne a verseny új szabályaival” – mondta el a portálnak. Kitért arra is, hogy pártja, a Smer-SD a megyei választások kérdésével foglalkozik, bár konkrét nevek még nem hangzottak el. Csupán annyit sejtetett, hogy a „régi káderek” helyett új embereket indítanának, és azt sem zárta ki, hogy a kényes helyeken, elsősorban Besztercebányán, a pártok széleskörű összefogása is lehetségessé válik a nem kívánatos jelölt, Marián Kotleba legyőzése érdekében.
Aki már megette a kenyere javát, jól emlékszik arra, hogy az eredetileg egyfordulósra tervezett megyeelnök-választásból hogyan lett a parlamenti adok-kapok során kétfordulós. Amikor ugyanis az első Dzurinda-kormány két koalíciós pártja (SOP, SDĽ) összeállt az akkori ellenzékkel és megakadályozta, hogy a Mečiar-féle nyolckerületes és 79 járásos területi felosztási rendszer megváltozzon, az is kiderült, a politikai szabászatnak egy gyenge pontja mégis akadt: Nyitra megye.
Mivel akkor a magyar kisebbségnek egyetlen politikai pártja volt, minden esély megvolt arra, hogy az egymással versengő szlovák elnökjelölteket legyőzi az egyedüliként induló magyar. A kétfordulós elnökválasztásra azért volt szükség, hogy a második fordulóban a legerősebb szlovák jelölt mögé besorakozhasson az összes szlovák párt, elvégre: az már mégsem járja, hogy egy magyar legyen a nyerő…
A Nagyszombati kerület első fordulójában győztes Kvarda Józsefet és a Nyitrai kerület első helyezettjét, Fehér Miklóst a második fordulóban a szlovákok közös jelöltjével verték meg. 2001-ben így lett Peter Tomeček (HZDS) nagyszombati megyeelnök, és Milan Belica is (akkor még HZDS) végső soron a „nagy szlovák összefogás” jelöltjeként nyitrai megyeelnök, az utóbbi MKP-többségű képviselőtestülettel. (Ezt követően Nyitra megyében a képviselők megválasztására is szlovák nagykoalícióban került már sor: „mindenki a magyarok ellen” alapon, hogy a 2001-es „ballépés” ne ismétlődhessen meg. Most Kotleba kapcsán emleget hasonlót Glváč.)
A választási törvény átalakításával Kotlebáék „megállítása” és a spórolás a cél (Fotó: hnonlline.sk)
Úgy látszik, a magyar politika felaprózódása, elsősorban a Bugár-féle Most-Híd-projekt sikere mára már hihetővé tette Robert Fico pártja és a nemzetiek számára is, hogy immáron Nyitra megyében sem veszélyezteti az elnöki posztot magyar jelölt, merthogy a megye magyarságának túlnyomó többsége elé nem lehet közösen támogatható magyar embert állítani. Ezt 2010 óta sokszorosan bizonyítottuk. Akkor pedig miért ne lehetne megspórolni azt a nyolcmillió eurót, amit napjainkban már teljesen feleslegesen dobnának ki az ablakon, hiszen a „magyar veszély” a magyaroknak köszönhetően önmagát szüntette meg…
Az egész „ügylet” diszkrét bája, hogy a mostani kormánykoalícióban elvben már elfogadott javaslatot – amiért anno annyit küszködött egy akkori MKP-elnök (történetesen őt is Bugár Bélának hívták) – azért lehet 15 év elteltével megvalósítani, mert egy már nem MKP-elnök (történetesen őt is Bugár Bélának hívják) hathatósan felszámolta meglétének indokait és azokkal lépett szövetségre, akik miatt ez a törvényi rendelkezés egyáltalán megszületett.
Sic transit gloria mundi.
(NGYR, Felvidék.Ma/topky.sk)
