Keleten, Abarán született, szolgált Szalócon, (Gombaszögön, Vígtelkén), Rozsnyón és Hanván (Runyán, Lénártfalván, Csízben), de élete nagy része Rimaszombathoz köti. 1996 és 2008 között a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke volt, 2001-től a Magyar Református Egyházak Konzultatív Zsinatának elnöke. Tavalyelőtt megkapta a Városdíjat is. Erdélyi Géza április 2-án ünnepli 80. születésnapját.
Teológiai tanulmányait Prágában végezte, ahol évtizedekkel később művészettörténészi oklevelet is szerzett. 1971 és 1985 között, amikor Rozsnyón szolgált, a betléri és a krasznahorkai történeti Andrássy-könyvtár köteteit is rendezte. 1996-ban, majd 2005-ben ugyancsak megjelent hiánypótló, Gömör vármegye klasszicista építészete című kötete. 2014-ben Hűség címmel jelent meg memoárkötete, míg a tavaly megjelent Üzenet című kötetben Csáky Pál többek között vele is beszélget eltelt évtizedeinkről.
Édesapja szintén lelkész volt, de bő családjában olyan nevekkel találkozhatunk, mint Erdélyi János vagy Erdélyi Zsuzsanna. Prágában választania kellett a versenysport és a teológia között, ő az utóbbit választotta. 1960 őszén Gömörország fővárosába, Rimaszombatba, a Zsinati Elnökség sajtótitkári posztjára került, de fiatal segédlelkészként, gyülekezeti szolgálatot is végzett. A hetvenes éveket Rozsnyón töltötte, ahol a lelkészi szolgálat mellett nevéhez fűződik a betléri Andrássy kastély könyvtárának rendbetétele, könyvállományának földolgozása, s a kastélymúzeum idegenforgalmának föllendítése is.
1996-ban került a Szlovákiai Magyar Keresztyén Egyház élére, ahol két cikluson át dolgozott a református egyház rendszerváltásán. Koncsol László világi gondnok imígyen értékelte ezeket az éveket: „Emberpróbáló munka volt egy szétzilált, tönkretett egyházkerületet újjáépíteni, gyülekezeti birtokokat visszaperelni, épületeket, templomokat is visszacsikarni, renoválni, iskolákat, menházakat alapítani, a révkomáromi teológiát is beleértve, kapcsolatokat ápolni az öt kontinens református egyházaival, pénzt szerezni a magyarországi és nyugati protestáns segélyszervezetektől mindenre, ami Egyházunk számára halaszthatatlanul szükséges, és utazni, utazni, utazni éjjel és nappal hetven fölött is fáradhatatlanul. Lelkipásztorokat nevelni nagy számban az üres parókiákra, új egyházalkotmányt és új egyházi törvények sokaságát alkotni meg a Zsinattal egyházi parlamentünk elnökeként. Tömören: Rád az Úr néhány felelős emberünk kezdeményei után Egyházunk újjáépítésének hatalmas munkáját bízta.”
Csáky Pálnak így fogalmazza meg nemzedéke üzenetét: „Választ adva a kihívásokra, bátran kell vállalnunk önmagunkat, kik vagyunk, mit miért akarunk. Hinni, remélni és tudni, hogy a munkánk nem hiábavaló, és akkor az áldás sem marad el. Ha az ember igazán szeretné és vigyázná glóbuszunkat, mennyországnak is jó lenne”.
Isten éltesse még sokáig!
