Időnként keresztrejtvényt fejtek. Az egyiknek a megoldása: a gondolkodás nehéz munka, talán ezért gyakorolják annyira kevesen. De hogy a megfejtés egy „agytröszt” jelszava is, azt nem írta meg a rejtvényújság.
Pedig hát itt van, fehéren-feketén: az állami pénzpolitikai intézet legújabb felfedezése, hogy autópályákat, gyorsforgalmi utakat, korszerű közúti vagy kötöttpályás közlekedési hálózatokat nem is kell építeni, mert attól nem lesz több munkahely azokban a régiókban, amelyeket a nemzeti állameszme – vagy rögeszme – szellemében már réges-rég halálra ítéltek.
Ebben a huszonöt éves országban eljutottunk oda, hogy közpénzen megalkotta a fináncminiszter agytrösztje azt a tanulmányt, amely megideologizálja, miért nem kell az ebül szerzett területeken közpénzből fejleszteni az égvilágon semmit. A legnyomósabb érvük: nincs Gömörben, Nógrádban… elég sok jól képzett munkanélküli, aki miatt érdemes volna a befektetőnek megtelepedni.
Megint „lehülyéznek” bennünket, számbeli kisebbségeket, mert ne szépítgessünk: elsősorban a magyarok és romungrók az érintettek a sarkosan megfogalmazott minisztériumi véleményben. Rájuk meg, ugye, akármilyen billogot rá lehet sütni. Nekik kuss. És ha mégis élni akarnak, költözzenek el.
S ez itt az igazán fontos és lényeges. Ami nem ment száz éven át, még a fasiszta bábállam idején és a Beneš-dekrétumokkal sem, arra kell olyan „endlösungot” („végső megoldást”) kitalálni, ami majd csak kipusztítja őket. Minden fejlettségi statisztika világosan mutatja: egészséges ivóvízben, egészségügyi ellátórendszerben, közösségi közlekedésben, közúthálózatok tekintetében, közszolgáltatásokban osztályokkal rosszabb a helyzet, mint az északi hegyvidéken. Itt még az iskolai utaztatásra sem kapták meg a kisebbségi gyerekek azt a támogatást, amit a többségiek – függetlenül attól, hogy mennyire tartoztak a rászorultak közé. (Még jó, hogy van antidiszkriminációs törvényünk, és vannak szép számmal hivatásos jogvédőink is!)
Csoda, hogy az okos, értelmes, tehetséges és iskolázott emberek elköltöztek innen? Ez a tendencia nem a rendszerváltozással kezdődött, sokkal hamarabb indult. Pozsonyban, a Csallóközben, a Mátyusföldön rengeteg a gömöri, a bodrogközi, az Ung-vidéki gyökerű ember. Zömük magasan képzett. (De rengetegen vannak az „amerikások” is, azok, akik Nyugatra vagy a tengerentúlra mentek megélhetés után. Ugyanúgy, mint a XX. század nagy gazdasági válsága idején.)
A Csallóközből – bármilyen idegölő is – azért egy-két-három órás autózással be lehet járni naponta munkába Pozsonyba, még Nagyszombatba is (tömegközlekedéssel nem!), vagy Burgenlandba és Bécsbe, esetleg Győrbe… Mert tisztességes közút itt sincs, csak a szlovák betelepülők által felduzzasztott Pozsony-környéki falvak miatt csináltak egy darabon harmadik útsávot is a naponta ingázóknak a fővárosig. Hazafelé viszont már ki-ki araszolgathat egyetlen pásztában. Mert hát a csallóközi magyar sem akar kiveszni. Ahogyan anno Ján Čarnogurský mondta volt: ehhez kell még további ötven év (a trianoni százon túl).
Egy másik Čarnogurský (Ivan) arról a mondásáról híresült el, hogy akár az egész országot le kell betonozni, hogy nőjön a GDP, s veszettül neki is álltak a Pozsony-Kassa autópálya megépítésének – keresztül-kasul Fátrán, Tátrán –, ma is kotornak, betonoznak, fúrják az alagutakat, emelik a völgyhidakat, bár a mű csak nem akar elkészülni. De hát: éljen az állameszme. Szlovákia a szlovákoké. Ahol még nem, ott még betonozni sem szabad.
Csak ideológiát gyártani, lehetőleg komolynak tűnő gazdasági érveléssel. S ha kiürülnek ezek a kihalásra ítélt (magyar/roma) régiók, majd jöhet a „nagy ugrás”, az eszmeváltás. Jöhetnek az utak, a fejlesztések, a beruházók, csak hát addigra mi már nem leszünk ott!
Meg az új agytrösztök, amelyek megmagyarázzák, hogy infrastrukturális fejlesztések nélkül nincs gazdaság, nincs növekedés, gyarapodás, csak nyomorba dőlnek, lepusztulnak a régiók. Mert fejleszteni, előbbre lépni megfelelő közúti hálózat nélkül nem lehet.(Lásd a házelnök nemrég tett újabb út-ígéretét a koreaiaknak!)
Mindig kibújik a szög a zsákból. Csak végig kell gondolni a dolgokat.
