Magyarázza már meg valaki ezeknek a nagy szabadságharcosoknak, hogy a szabadság nem azt jelenti, hogy bármit megengedhetek magamnak, ami csak eszembe jut és jólesik, hanem hogy a szabadság kötelességgel és felelősséggel jár.
Magyarázza már meg valaki ezeknek a hősies neoliberálisoknak, hogy kölcsönös egymás iránti kötelesség, felelősség, tisztelet nélkül nem létezik semmiféle szabadság, mivel az én szabadságom ott végződik, ahol mások szabadsága kezdődik.
Magyarázza már meg valaki, hogy nem lehet büntetlenül mások jogait eltaposni csak azért, mert én magamnak arra jogot formálok, mert úgy hiszem, hogy nekem szabad azt, amit másoknak nem.
Arról ír a Sme napilap, hogy egy német szatirikus lap arra ösztönzött, öljék már meg az osztrák néppárt elnökét, aki most nyerte meg az osztrák választásokat. Puszta hírként jelenik ez meg, és a lapnak közben eszébe sem jut elítélni az ilyen fölhívást. Ellenkezőleg: olyan nézetet idéz elítélő kommentár helyett, miszerint a humoristák véleménynyilvánító joga fölülírja a politikusok személyiségi jogait. Azaz ildomos Sebastian Kurzot kis Hitlernek nevezni és meggyilkolására ösztönözni, mivelhogy ez a szabadság.
Hát köszönöm szépen, az ilyen szabadságból nem kérek. Gyilkosságra ösztönözni egyébként sem vicces, nincsen abban semmi humor, az csak gusztustalan és embertelen. És törvénytelen, úgy hiszem. Más, eltérő véleményt tisztességesen (és szellemesebben) is ki lehet fejezni. Cinkos, aki ilyenkor hallgat, cinkos, aki gyilkossági fölhívást el nem ítél.
Az egész pikantéria ebben az, hogy az ilyen álláspont egyúttal jó lehetőség egy jó nagyot rúgni Magyarországba, főleg pedig Orbánba: onnan ugyanis eléggé egyértelműen hallatszik a migránsellenzés, amihez most Kurz is erőteljesebben csatlakozni kíván. És rúgás ez egyúttal a szlovák kormányfőbe is, aki szintén nincs oda a migránsok befogadásáért.
Az ilyet nevezik politikai állásfoglalásnak? Hogy rejtetten gyilkosságra való fölbujtást pártolok, miközben – milyen jó! – rúgni lehet ebbe-abba? Miféle zsurnalizmus ez? Amikor a párizsi „vicclap” (Charlie Hebdo) szerkesztőségében vérfürdőt rendeztek, miután gusztustalan álvicceket közöltek a muzulmánokról, nagy zajjal utcára vonultak a politikusok, és mindenki Charlie akart lenni puszta szolidaritásból: ezzel nem csak az erőszakot ítélték el, de elsősorban szolidaritást vállaltak a gusztustalan, illetlen viccekkel. Mert igen: gusztustalanok voltak azok az úgynevezett „viccek” – egyszerűen azért, mert jogot formáltak mások megsértésére, gondolván, hogy nekik, az érinthetetleneknek, hitetleneknek, istenteleneknek azt szabad. De miért kéne bármiféle sértést csak úgy elviselni? Miféle szabadság nevében?
Kurz nem osztja a migránsok szélsőségesen liberális pártolását – ezért szabad meggyilkolására fölbújtatni? És szabad erről úgy írni, mintha ez teljesen normális volna?
Nem akarok olyan világot, amelyben az ilyen normálisnak számít!
Olyan világra sem vágyom, amelyben a migránsok másságát a brüsszeli fölfogás értelmében kötelező elviselni, a mi nemzetiségi (magyar) másságunkat már nem. Vajon az lesz a következő lépés, hogy a magyarokat nem csupán a szlovák (ukrán, román) iskolákba kell terelni atyai gondoskodással, hogy tanulják meg tökéletesen az állam egyetlen boldogító nyelvét, hanem esetleg lelőni is lehet majd, ha óvatlanul magyarul szólalnak meg?
Mikor magyarázzák már meg a szabadság hős bajnokainak, hogy a szabadság univerzális, mindenkit egyformán megillet, de nem szelektíven és kotlátlanul sem, hanem másokat tisztelve: a korlátlan szabadság mindig egyoldalú, s ez törvényszerűen mások korlátozásával jár. A szabadság, akár a tolerancia, csakis kölcsönösen működhet, egyébként értelmetlen, csak süket, egoista szózat.
Ha a szlovákoknak joguk volt önállósodni egy országtól, amelyben nem érezték jól magukat, a koszovóiaktól miért tagadták meg ugyanezt? A katalánok és kurdok önállósodási jogát is megtagadták, viszont Kurz meggyilkolására – viccből, hát persze! – szabad fölbújtatni. Migránsokat befogadni, úgy látszik, jó dolog, mert az ő másságuk állítólag senkit nem sért, Soros terve sem létezik, azt nyilván csak Orbán agyalta ki, a magyarok másságát viszont lehetetlen elviselni, mert nem tanulják meg rendesen az állam egyetlen hivatalos nyelvét, és túl lassan asszimilálódnak.
És vannak, akik még hencegnek is az ilyen hülye nézetekkel. Sőt, mindenkit kioktatva azokat demokratikusnak kiáltják ki.
