Ötszázegy évvel ezelőtt e napon szegezte ki 95 tézisét Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes Wittenberg vártemplomának kapujára. Ezzel a mozzanattal indult útjára a reformáció. A protestáns világ eme esemény tiszteletére tarja a mai napon a reformáció emléknapját.
Luther Márton a katolikus egyház bírálataként fogalmazta meg a 95 tézisből álló vitaindító dokumentumát. A szerzetes fokozatosan eltávolodott a római vezetéstől. Később Ulrich Zwingli és Kálvin János is elindította a katolikus egyházzal szembeni független vallási mozgalmát. A papsággal szembeni tiltakozás, protestálás miatt protestánsoknak nevezték őket. A reformáció irányzatai fokozatosan szétváltak, így hozva létre az önálló egyházakat és felekezeteket. A legjelentősebb irányzatai az evangélikus (lutheránus) egyház, illetve a református egyház.
A Felvidéken is nagy hagyománya van a nap megünneplésének, a legtöbb protestáns gyülekezet ünnepi istentiszteletet tart ezen a napon.
„Fiaim, ne tétlenkedjetek! Hiszen titeket választott az Úr, hogy az ő szolgálatára álljatok, neki szolgáljatok és áldozzatok”
2Krón 29,11
Vajon a fenti igék elhangzásakor, mikor Ezékiás király kinyittatta a templomot, kihordatta a bálványokat a templomból, s szövetséget kötött az Istennel, helyreállította az istentiszteletet, az nem volt reformáció? – teszi fel a kérdés Ambrus Erika református lelkész a Mert mi az élő Isten temploma vagyunk című kiadvány ünnepi alkalomra szánt igehirdetésében.
Mint folytatja: a Biblia tele van a reformáció, a helyreállítás ékes bizonyítékaival. Persze kellettek az elő reformátorok és a nagyok, reformátoraink, hogy az addig ember által tönkretettet, megváltoztatottat, átírtat, rosszul magyarázottat és hirdetettet visszarakják az eredeti alapra.
A reformáció nem is fejeződött be azzal, hogy kialakultak a protestáns országok, református tájegységek, gyülekezetek, s kialakult a református egyház struktúrája, hiszen épp reformátorainktól maradt ránk az „Eclesia semper reformari debet (Az egyházat mindig reformálni kell) jelszava
fogalmazott a lelkésznő.
Az emléknappal kapcsolatban kifejtette: nemcsak emlékeznünk kell és ünnepelni a nagyokat, hanem az ő példájukból kiindulva meghallani a felhívást: Fiaim, ne tétlenkedjetek! „Hát, ne tétlenkedjünk, hanem álljatok, álljunk az Ő szolgálatára. Ámen!” –hangzott zárszóként az ünnepi igehirdetésben.
(jelesnapok.oszk.hu/Mert mi az élő Isten temploma vagyunk)
