Ez a néhány jelző hűen tükrözi a szlovák vasúttársaság (ZSSK) járatain uralkodó állapotokat, melyekkel kapcsolatban a napokban az OľaNO is bíráló véleményének adott hangot. A vasúttársaság szerint azonban nem felel meg a valóságnak, hogy ne tudná ellátni feladatait. A balesetek és meghibásodások szerintük az általuk indított 1 515 vonat esetében normális jelenségnek számítanak, hasonlóan, mint a világ bármely országában.
„Amennyiben a mozdony meghibásodik, a diszpécser választhat, vagy hazaküldi az állomásról az utasokat, vagy a lehetőségek szerint pótmegoldást keres, illetve rögtönözve más módon próbálja eljuttatni az utasokat célállomásukra” – nyilatkozta a SITA hírügynökségnek Tomáš Kováč, a ZSSK szóvivője.
Egyúttal elnézést kért azoktól az utasoktól, akik nemrégiben a szolgálati szakaszon voltak kénytelenek Pozsonyba utazni (tehát, mint mondta, nem a poggyászvagonban).
„Alkalmazottaink annak érdekében cselekedtek így, hogy az utasokat a lehető leggyorsabban eljuttassák célállomásukra, további lehetőségük csak a szállítás megtagadása, vagy az óriási késés lett volna. Hasonló improvizáció lehetett volna egy lassúbb és kisebb kapacitású vonat beiktatása is a Zólyom–Kassa vonalon” – mondta Kováč.
„Elégedettebbek lettek volna vajon az utasok és a politikusok, ha a vonat egyáltalán nem ment volna” – tette fel a költői kérdést.
Az OĽaNO szerdán bejelentette, krízismenedzsment felállítását kéri Érsek Árpád közlekedési minisztertől és a vasúttársaságtól, melynek az ellenzéki párt szerint pontos határidőtervet kellene készítenie arról, miként oldják meg mihamarabb a helyzetet.
Az OĽaNO közlekedési árnyékminisztere, Ján Marosz parlamenti képviselő felhívta a figyelmet, hogy a vasúttársaság december 18-án a Zólyom–Kassa vonalon közlekedő R931 Ipeľ elnevezésű gyorsvonatot 50 perces késéssel indította, egy nappal később pedig a poggyászszakaszon utaztak az utasok a fővárosba.
Az ok kapacitáshiány volt a Párkányból Pozsonyba közlekedő 4606-os személyvonaton
„A vasúttársaság ugyanis nem három, hanem csak két vagont kapcsolt a vonathoz, ebből az egyik a poggyászok szállítására szolgált. Az alkalmazottak úgy oldották meg a helyzetet, hogy a poggyásztérbe engedték az utasokat, ahol nem volt fűtés, de legalább célba érhettek” – közölte Marosz.
Mint hangsúlyozta, régóta kísérik figyelemmel a Besztercebánya és Margitfalva közötti szakaszon uralkodó helyzetet is, ahol a regionális gyorsokat rendszeresen üzemeltetik egy adott szakaszon Bageta 813/913-as motorvonatok.
„Az utóbbi napokban a vasúttársaság több vonatot nem indított Privigye és Galánta környékén. Nem szeretnénk, ha az utasoknak az ilyen helyzetekhez hozzá kéne szokniuk” – mondta Marosz.
A vasúti közlekedés komoly beruházásra szorul, az elsődleges probléma a déli szakaszon a reménytelenül elavult infrastruktúra (erre vonatkoznak az ellenzéki párt által sorolt esetek is), mely lassítja a közlekedést és akadályozza a korszerű vonatok üzembe helyezését.
„Megértjük a sajtó érdeklődését a kimaradt járatok és a meghibásodott vonatok iránt, de a szomszédos országokkal történő összehasonlítás alapján megállapítható, hogy nincs ebben semmi rendkívüli. A statisztikai adatok alapján az évi 550 ezer indított vonatból sajnos napirenden késik vagy elromlik némelyik” – érvelt Kováč. Ennek oka lehet baleset, az időjárás, az infrastruktúra, vagy emberi mulasztás is.
„Viszont ha minden baleset, késés, vagy nem indított vonat ügyét felfújják, a közvéleményben a visszafordíthatatlan katasztrófa benyomását keltik. Tudjuk, hogy egyes politikusoknak éppen ez a céljuk, akik a vasúti közlekedés megbízhatóságának kárára folytatnak kampányt, de ez a kép nem hiteles.
A törölt, késő és gyakran túlzsúfolt járatok természetes velejárói a vasúti közlekedésnek a konkurens magántársaságnál is” – zárta mondandóját a ZSSK szóvivője.
Tény viszont, hogy az utazással járó kellemetlenségeket rendszeresen elszenvedő utasok számára nem jelent vigasztalást sem a statisztikai adatok böngészése, sem pedig „a szomszéd füve sem zöldebb” jellegű, sántító érvelés.
(WebNoviny.sk/Felvidék.ma)
