Nem tudni miért, csak a tájékozatlan személyek nem értik, hogy a világon minden közösségnek vannak saját zászlói, címerei, népviseletei, zenei és egyéb népművészeti hagyományai.
Itt, a királyi Svédországban, nekünk, svédországi magyaroknak természetes, hogy a legnagyobb városoktól kezdve a legkisebb faluig megtalálható a svédek helyi címere, zászlaja, és annak használata nem törvényellenes. Az, hogy a sport területén minden sportegyesületnek, klubnak saját zászlaja, színe van, az mindenki számára természetes. Minden nagy svéd vállalatnak saját lobogója leng az irodái, gyárai, üzemei előtt.
Svédországban történelmi zászlóval, címerrel rendelkeznek a tájegységek, megyék és önkormányzatok is. Ennek ellenére léteznek fantázia- és nem hivatalos zászlók, és itt ezek sem zavarnak senkit, használatuk nem törvényellenes.
Nagy eltérések, különbségek vannak egyes országokban a külföldi zászlók használatáról szóló szabályok, engedélyek körül. Svédországban semmilyen rendelkezés nem tiltja a külföldi zászlók használatát. Mindenkinek joga van külföldi zászlók használatához, amennyiben azt megfelelően használja.
Dániában rendőrségi engedély kell a külföldi zászlók használatához, azonban a skandináv országok, az ENSZ- és az EU-zászlók használatához nem kell engedély.
Erdélyben mióta külföldi a székely zászló? Hamisított etnikai adatok alapján 1920-ban – a trianoni kényszerszerződés értelmében – az erdélyi magyarokkal együtt kapták a területi, helyi címereket, zászlókat és a többi ezeréves nemzeti hagyományainkat. A városok neveit a legtöbb esetben csak lefordították románra.
A zászlók érzelmeket váltanak ki, amely lehet egy nemzethez való tartozás, az ellenállás és a gyűlölet jelképe. Idegen megszálló csapatokkal szemben a nemzeti zászló sokszor az ellenállás szimbóluma is lehet.
Egy diktátor bukása esetén a zászló is megváltozhat. A nemzeti zászlókból kivágták a kommunista jelképeket, például 1956-ban Magyarországon és 1989-ben Romániában. Líbiában a Kadhafi-rezsim bukása után a zöld forradalmi zászlót újra cserélték.
A Svédországban élő finn kisebbség zászlaja
2007-ben Andreas Ali Jonasson tervezte. A Svédországi Finnek Bizottsága 2014. március 30-i évi közgyűlésén fogadta el, és azóta a Svédországban élő finnek hivatalos zászlaja. A zászlóban jelen vannak a finn és a svéd zászló színei.
Lappföld zászlaja
A lappok őslakosok Lappföldön, amelynek területe ma Norvégiához, Svédországhoz, Finnországhoz és Oroszországhoz tartozik.
A zászlót 1986. augusztus 15-én a svédországi Åre-ben megtartott Északi Lapp Konferencián fogadták el. Egy pályázat eredményeként a norvégiai Skitbotn faluban élő Astrid Båhl művész készítette. A zászló motívumát a lapp sámándob ihlette, és az Anders Fjellner (1795–1876) lapp lelkész, költő „Paiven parneh” (A Nap fiai) című versében szereplő lappokról szól, akik a Nap lányai és fiai. A zászlóban a kör a szellemiséget jelenti, és ebben a körben a Napot a vörös, a Holdat a kék szín képviseli. A zöld szín a természetet, a kék a vizet, a vörös szín a tűzet, a meleget és a szerelmet, a sárga a Napot szimbolizálja. A zászlón megtalálhatók a hagyományos lapp népviselet, a kolten (blúz) színei: a vörös, a zöld, a sárga és a kék. A lappok Lappföldön mindenhol ezt a zászlót használják.
A tornedaliak zászlaja
Svédország egyik nemzeti kisebbsége a tornedaliak, akik legtöbben Svédország északkeleti és részben Finnország északnyugati részén laknak. Svédország és Finnország 1809-es határrendezése előtt Tornedalen többnyelvű és változatos kultúrával rendelkezett, ahol a finn és a lapp nyelv dominált. A tornedaliak 1999-ben Svédország egyik elismert nemzeti kisebbsége lett. A legtöbb tornedali beszéli a svéd, a meänkieli, a finn és többen a lapp nyelvet is. Svédország egyik hivatalos kisebbségi nyelve (svéd neve tornedalsfinska:tornadali finn nyelv). Egyesek szerint nem önálló nyelvről van szó, csupán egy finn dialektusról.
A tornedali zászlót hivatalosan először 2007. július 15-én használták a finn Övertorneå önkormányzatban és a svéd oldalon is. A zászló ettől a naptól kezdve a finn–svéd határ mindkét oldalán elterjedt és szimbóluma lett az ott élő tornedaliaknak. A zászlót Herbert Wirlöf tervezte, színeit Svédország és Finnország zászlóiból vették. A zászlóból hiányzik a kereszt, „mivel mi nem voltunk keresztes vitézek”.
2008-ban a svédországi és a finnországi tornedali egyesületek megegyeztek abban, hogy július 15-e lesz a tornedaliak napja, amely 2015-től a Svéd Akadémia Kalendáriumában is szerepel.
A finnországi svédek zászlaja
A Finnországban élő svédek zászlaja egy vörös színű zászló sárga kereszttel, amelyet az ország egyes körzeteiben használnak.
1917-ben kereskedelmi zászlónak javasolták a finn Zászlóbizottságnak. Lehetséges, hogy ezt a zászlót is jelölték Finnország hivatalos zászlajának, amikor 1917-ben függetlenek lettek. A mai kék-fehér finn állami zászló 1918. május 28-tól lett Finnország zászlaja.
Jamtland Köztársaság zászlaja
Az 1950-es és 1960-as években a „Jamtrepublikanska” mozgalom egy tiltakozás volt a területi politika ellen, amely Jämtland megye elnéptelenedéshez vezetett. Bizonyos kapcsolata van az 1963-tól rendezett Storsjöyrannal (Nagytavi Fesztivál), amely az ország legrégibb zenei és utcai fesztiválja közel 300 ezer látogatóval. Ismertebb nevén ma csak Yran-nak (az őrjöngésnek) nevezik.
A Republiken Jamtland zászlaját Kent Backman és Bo Oscarsson tervezte. Tudatosan hagyták ki a zászlóból a skandináv zászlókra jellemző keresztet, azt állítva, hogy a köztársaságnak már ezer év előtti hagyományai vannak Jämtlandban, amely már a kereszténység Svédországba érkezése előtt megvolt.
Svédországban ez a Republiken Jamtland, amelyet teljes nevén De förenade republikerna Jamtland, Herjeådalen och Ravund (Jamtland, Herjeådalan és Ravund Egyesült Köztársaságnak) neveznek. A „Köztársaság” valójában egy jól megszervezett humoros kulturális- és kereskedelmi vállalkozás, amelyet 1963-ban Yngve Gamlin kezdeményezésére hoztak létre. A javaslattevő Yngve Gamlin azonnal kikiáltotta magát a „Köztársaság” első elnökének. Az eddigi elnökök; Yngve Gamlin (1963–1983), Moltas Eriksson (1983–1988) és Ewert Ljusberg (1989–).
A „Jamtland Köztársaság” tevékenységében történeti és helytörténeti vonatkozások is vannak a Storsjöyran (Nagytavi Fesztivál-on). A fesztivál utolsó napján a „Köztársaság elnöke” éjfélkor elmondja a hagyományos ünnepi beszédét, ami jellemzően mindig a szabadságról, a humanizmusról és a szolidaritásról szól, mert ez nagyon fontos az ellenséges érzületű déliekkel (sörlänningar) szemben. Az elnök beszéde alatt a Jamtland Köztársaság zászlajánál a díszőrséget a JRA (Jamtlands Republikanska Armé: Jamtlandi Köztársaság Hadsereg) tagjai adják. Egy időben a fesztivál ideje alatt természetesen a Jämtlands telegrambyrå (Jämtlandi Távirati Iroda) tájékoztatta a nagyvilágot az eseményekről.
A nem hivatalos Jamtland Köztársaság lobogóját a svédországi Jämtland megyében és környékén előszeretettel használják az ott élő svédek, és érdekes, hogy ez senkit sem zavar Svédországban.
Ezek a svédországi kisebbségi zászlók az utóbbi negyven évben váltak hivatalos zászlókká. A svédországi zászlókultusz napjainkban reneszánszát éli. Ma már a legkisebb svéd sportegyesületnek is van saját zászlaja.
Vajon a 21. században mi a baj a 16. század végéről fennmaradt székely zászlóval és az abban használt székely szimbólumszínekkel?
Megjelent: Híradó (Stockholm) – A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja – 37(2018. december 15.)149:14-15.
