Nem tudhatjuk, hogy Szlovákia pillanatnyilag talán legismertebb kétes hírű vállalkozója fontos teendői mellett olvasta-e valaha Orwell 1984 című regényét, de egyre inkább bebizonyosodik, hogy egyfajta Nagy Testvérként viselkedett, aki mindenkit szemmel tart.
Persze nem a saját becses szemével, ehhez megvoltak a kellő megfigyelői tapasztalatokkal rendelkező, képzett emberei, akik erre jó pénzért kaphatók voltak. És természetesen nem beteges kukkolói hajlamokkal bírt, azokat figyeltette, akik az útjában álltak, illetve akiket politikusként vagy funkciójukból eredően zsarolni akart. Ez utóbbira ott volt neki Alena Zs. is, aki mintegy modern Mata Hariként hálózta be stílszerűen a világhálón keresztül „jóhiszeműnek“ bizonyult áldozatait. S ha már Mata Harit említettük, csak mellékesen jegyzem meg, ha ma élne, mennyivel könnyebb dolga lenne a világhálónak köszönhetően, ahol az emberek önként és dalolva szolgáltatják ki magukat bárkinek…
A Nagy Testvért játszó vállalkozó állítólag az újságírók, politikusok megfigyeltetésén kívül Jaromír Čižnár főügyész iránt is megkülönböztetett érdeklődést mutatott, az ő megfigyelését is megrendelte, legalábbis ezt állítja blogjában az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány egy titkos tanú vallomására hivatkozva. Ebben az esetben elsősorban Čižnárnak a szlovák titkosszolgálat, azaz a SIS volt igazgatójával, Ján Valkóval való találkozásainak a részletei érdekelték volna. A tanú elmondása szerint azonban ezt nagy biztonsági kockázatnak tartották, s eltekintettek a megfigyeléstől.
Mindezek ellenére azonban Čižnár megfigyelésére mégis sor kerülhetett az alapítvány szerint. Ezt magára a Főügyészségre való hivatkozással állítják, melynek álláspontja szerint Čižnár a megfigyelésével kapcsolatos információkról két hónappal ezelőtt, a Speciális Ügyészség Hivatala figyelmeztetése nyomán értesült.
Az alapítvány ezzel kapcsolatban arra is figyelmeztet, hogy Marian K. keze sokfelé elért, megállapítva, hogy a Főügyészségen most is dolgoznak olyan emberek, akik közel álltak a kétes hírű vállalkozóhoz. „Ügyészségi berkekben szó esik arról, hogy Marian K. a kapcsolatainak köszönhetően a Főügyészség épületében szinte otthon érezhette magát, például az ügyészek számára kijelölt helyen parkolt a kocsijával“ – olvasható az alapítvány blogbejegyzésében.
Ezzel kapcsolatban megemlítik a vállalkozó Dobroslav Trnka volt főügyészhez, vagy Ladislav Tichý volt főügyészhelyetteshez fűződő viszonyát, megjegyezve, hogy a vele folytatott kommunikáció miatt távozott posztjáról Peter Šufliarsky, a főügyész első helyettese is, miközben René Vanek, a főügyész nem büntetőügyekkel foglalkozó helyettese az Alena Zs.-vel folytatott kommunikációja miatt kényszerült távozásra.
Közben persze ezért a jelenleg a lipótvári börtön marasztaló vendégszeretetét élvező Marian K. és ügyvédje sem tétlenkednek, panaszokkal élnek, jogorvoslatért folyamodnak. A Speciális Ügyészi Hivatal (ÚŠP) a múlt hónapban elutasította azt a panaszbeadványt, melyet a Ján Kuciak oknyomozó újságíró és jegyese meggyilkolása ügyében Marian K. ellen indított büntetőeljárás miatt nyújtottak be. Emiatt a vállalkozó ügyvédje csütörtökön rendkívüli jogorvoslatért folyamodott a Főügyészséghez.
Minden jel arra mutat, hogy elhúzódó és szövevényes ügy lesz ez, s az sem kizárható, hogy még mindig porosodnak régi csontvázak az egyre szaporodó Marian K.-aktákat rejtő szekrény mélyén. Az pedig, hogy egy ilyen kétes hírű ember ki mindenkivel állt kapcsolatban és hogy a polipcsápjai mindenhová elértek – s nem kizárt, hogy elérnek ma is ebből a bizonyos zárt intézményből – sajnos nem állít ki kedvező bizonyítványt a szlovákiai közállapotokról.
