Nem fogom leírni az üzletlánc nevét, ahol a mellékelt fotó készült a minap, de az idill szóból, egy kis erőfeszítéssel, ebben a rekkenő hőségben is könnyen összerakható. Azért nem írom le, mert az „Idill” üzletlánc, tulajdonképpen csak 19, mert a többi, hasonló multi, az meg egy híján húsz, itt Nagyszlovákiában, ha a lakosság tíz százalékát kitevő magyar anyanyelvű fogyasztók felé megfogalmazott gesztusokat illeti.
Követik azt a látens magyarellenességet, amely a benesi ravaszság különböző formáiban jelen van a társadalom minden zugában, kezdve a kis nebulók történelemóráitól, a stúdiósorozatokban, szinte kötelező jelleggel megjelenő hülyemagyar-karakterekig.
Ott, ahol félmillió magyar csak egy hangyapiszok a térképen, ahol évtizedekig kell küzdeni azért, hogy azonos méretű legyen az a „nyüves”magyar felirat azon az egy darab táblán, amely az ezeréves felvidéki falvaink nevét tünteti fel az utak elején meg a végén, nos ott bizony nincs idilli helyzet.
Azt csak halkan jegyzem meg, hogy ha ezek a táblák és feliratok az utak mentén, vagy a vasútállomások falain ilyen őrjítő tempóban szaporodnak, – mármint, hogy 1989 óta, azaz 30 év alatt ezt a 2 fajta magyar táblát sikerült kivívni magunknak, – akkor hamarosan le is lehet majd szerelni azokat, mert amíg az elmaradott régiókban a nagyszülők családi házait adják el az unokák az északról vehemensen érdeklődő ingatlankalandoroknak, addig a Felvidékünk, fejlettebb, nyugati szigetén, teljes kertvárosokkal valósítják meg a honunk foglalását a jómódú, gyermekes szlovák menedzsercsaládok, követelve maguknak új hazát.
Nos ebben a helyzetben, ha valaki azt hangoztatja, hogy nincs szükség az etnikai önvédelemre, és annak, a politikában való markáns megjelenésére, az vagy benne van ebben a nagy szlovák ingatlanbizniszes honbitorlásban, vagy szimplán nem érti, hogy miért is szülte őt az édesanyja magyarnak…
Minden mindennel összefügg. Ez a térkép az áruház falán, és benne a hangyapiszoknyi viszontlátásra felirat, a felvidéki magyar közösségünk jelenlegi súlyának, erejének, illetve méretének a reális ábrázolása.
Ebből az impotens állapotból kell felállnunk. Önerőből, nem idegen kezek segítségével. Na az egy idilli állapot kezdete lehetne a magyar közösségünknek, hogy eljussunk a végkifejletig száz év önmegtartóztatás után…
