Őry Péter (48 éves) Csallóközcsütörtök sorozatban négyszer megválasztott polgármestere és a Pro Civis Polgári Társulás vezetője. A nevéhez fűződik az MKP autonómiatervezetének kidolgozása (ez 2014-ben történt, akkor az MKP önkormányzati alelnöke volt). Munkája számos közérdekű honlap felkeresésével a világhálón is nyomon követhető. A Törvénytár.sk már 55 ezer (!) oldalnyi magyar nyelvű szöveget tartalmaz, az Önkormányzás.sk oldal teljes hiánypótlást jelent az önigazgatással kapcsolatos nemzetközi dokumentumok terén (bárki elolvashatja például magyarul a sokszor példaként emlegetett dél-tiroli autonómia működéséről szóló okmányt), a Mennyitérek.sk az összes településre lebontva évekre visszamenőleg mutatja meg, hogy mennyi adóbevételtől esünk el a tengerszint szerinti szlovákiai modell miatt. Március elejétől az MKP Országos Tanácsa elnökeként vezeti a párt ügyvivő testületét. A 2020-as parlamenti választáson 12 852 preferenciaszavazatot kapott, háromszor annyit, mint az előző választáson.
Elnökjelölt társaihoz hasonlóan először azt kérdeztük tőle, hogy miért indul a pártvezetői tisztségért a Magyar Közösség Pártja július 18-án, szombaton sorra kerülő kongresszusán és mit szeretne elérni?
„Mert konkrét elképzeléseim vannak arról, hogy milyen feladatok állnak előttünk és ezekre megoldási javaslataim is vannak. Természetesen el fogom őket mondani a szombati közgyűlésen, hiszen nézetem szerint nemcsak személyi kérdésekről, hanem a párt és a közösség jövőjéről is dönteni fognak a küldöttek. Azt is el tudom mondani, hogy továbbra is csak a teljes magyar politikai elit közös megegyezését tartom elfogadhatónak, ezt szeretném tevékenységemmel segíteni, amennyiben bizalmat kapok” – mondta.
Arra a közbevetésünkre, hogy ezek szerint az etnikai alapon történő politizálás híve, Őry Péter leszögezte:
„Egy magyar közösség pártjaként szereplő politikai szubjektumnak az itt élő etnikai nemzeti közösség érdekeit kell képviselnie, és csakis etnikai alapon politizálhat. Tudatosítanunk kell, hogy a szlovák nemzetpolitikának nem az az érdeke, hogy itt magyar egység legyen, hanem az, hogy megosztottak legyünk. Ez ilyen egyszerű, aki mást gondol, az téves irányt lát. Ez nem azt jelenti, hogy elszigetelődjünk és ne akarjunk másokkal tárgyalni, hanem azt, hogy nem eladva, nem opportunistaként, hanem partneri viszonyban kell képviselnünk nemzeti közösségünket.”
Vajon milyen lépésekkel kezdené elnöki tisztségét Őry Péter, akinek néhány hónapra már volt lehetősége megtapasztalni a pártvezetőséget, igaz, csökkentett hatáskörökkel, ráadásul a koronavírus-járvány idején.
Feladat van bőven, bele kell fogni a munkába, és kőkeményen dolgozni kell, én erre vállalkozom! A közvélemény-kutatások is azt mutatják, sikerült egyben tartanunk szavazótáborunkat, megmutatkozott, hogy az MKP maradt a legerősebb magyar politikai szubjektum.
Az elmúlt hónapokban létrehoztuk az első közösségi konzultációt (konzultacio.sk) a választópolgárainkkal, két ízben is visszajelzést kaptunk tőlük. Úgy gondolom, a vírushelyzet ellenére méltó módon emlékeztünk Trianon 100. évfordulójára, az előttünk álló népszámlálásra való közös felkészülésre megtettük az első kezdeményező lépést, azóta több ízben is folytatódott a felvidéki szervezetek erre vonatkozó eszmecseréje. A sikeres folytatáshoz nyilván módszertani és strukturális változásokra is szükség van, de elsőként a célokat kell megfogalmaznunk” – fejtette ki Őry Péter.
És vajon milyen pártokkal képzeli el az együttműködést, s milyen formában? Erről a kérdésről Őry Péter így vélekedik: „Nekünk az itt élő választópolgárokkal kell elsősorban együttműködnünk. Látnunk kell, hogy ők milyen politikai szubjektumok mögött és milyen arányban állnak. A közelmúlt választási eredményei világosan megmutatták, nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy a felvidéki magyarság pártjai két vagy több választási listán induljanak. Minden bizonnyal vannak olyan potenciális választópolgáraink is, akik most azért szavaztak szlovák pártra, mert attól tartottak, ha magyar pártra szavaznak, elveszik a szavazatuk. Őket visszahozhatnánk a mi választótáborunkba, ha látnák, hogy nincs viszály és nem megosztott a felvidéki magyar politikum. Tehát az elsődleges partner a választópolgár, és nem a pártok.”
Hogyan képzeli el a párt vezetését? A nagyon demokratikus, de az elmúlt években látott „hatékonysággal” működő „alulról építkezünk”, vagy az erős, határozott vezetős modellben gondolkodik-e? A Felvidék.ma portál kérdésére Őry Péter rámutatott:
„Egy pártot demokratikusan és célirányosan kell vezetni. Ez a két dolog együtt jár. Olyat nem szabad tenni, hogy például a párt elnöksége dönt valamiről, majd 1–2 hét múlva ugyanannak az ellenkezőjéről határoz.
Volt ilyen, és ez a bizonytalanság jele, ami rossz jelzés a választópolgárok irányába. Ha kitűzünk egy célt, akkor azt követve kell előre haladnunk. Egy vitorlás hajót sem vezethetünk a négy égtáj felé, mert soha nem jutunk el oda, ahová szeretnénk, a közbeeső szelekkel korrigálhatjuk az utat, de a kitűzött célt tartani kell. Így kell a pártot is kormányozni. Egy irányba húzva lehetünk csak erősek, csapatmunkával, és ehhez mindenkire szükségünk van.
