„Minden jó, ha a vége jó”, tartja a mondás, mely a Reviczky Társulás idei tevékenységére is igaz, hiszen a számos tervezett, de a járványhelyzet miatt elmaradt közösségi rendezvény ellenére az esztendő végére két kiadványt is nyomda alá rendezett a társulás.
Az első Gába Zsuzsanna – Pánikné Hevesi Lívia: „Cziczka Angela – válogatott zongoradarabok 2. rész” című kottagyűjtemény, mely a lévai zeneszerzőnő eddig ismeretlen műveit teszi közkinccsé. A szerzőpáros a kiadvány bevezetőjében röviden bemutatja Cziczka Angela (Selmecbánya, 1888. április 28. – Léva, 1973. február 15.) lévai zeneszerző életútját, munkásságát. A kottagyűjteménye megszületéséről így vall: „2015. április 26-án az aranymiséjét ünneplő Bíróczi István nagykéri esperesplébánost – volt lévai káplánt – helyi hívei meghívták Lévára. A plébános úr a délelőtti szentmise után egy virágcsokorral felkereste Cziczka Angela sírját, majd délután a Reviczky Ház nagytermében lévai éveire és Cziczka Angelára is emlékezett. Az előadás végén az esperes úr egy gondosan becsomagolt nagy dobozban adta át a lévaiaknak Cziczka Angela reá bízott hagyatékát. Ennek a hagyatéknak eddig ismeretlen eredeti kézirataiból válogattunk további zenedarabokat és dolgoztuk fel azokat ebben a kiadványban, ezzel is ápolva Cziczka Angela emlékét. Reméljük, hogy akad olyan zongorista, diák vagy zenetanár, aki szívesen iktat repertoárjába egy-egy zeneművet ebből a gyűjteményből, ily módon is hozzájárulva Cziczka Angela életművének jobb megismeréséhez.“
A szerzőpáros – a két lelkes, nyugalmazott lévai zenetanárnő – a fent említett hagyaték első részét „Cziczka Angela – válogatott zongoradarabok 1. rész” cím alatt egy 96 oldalas kottagyűjteményben dolgozta fel a Reviczky Társulás gondozásában, melynek ünnepélyes bemutatására 2018. április 28-án, a zeneszerzőnő születésének 130. évfordulója alkalmából került sor a Reviczky Házban.
Pánikné Hevesi Lívia fiatalokat meghazudtoló rugalmasságának köszönhetően még 2017-ben a Hevesi család fiatal zeneszerzőjétől egy kottázóprogram kezelését is mesterien elsajátította, s a legszebb zongoradarabok kottáit digitálisan feldolgozta.
Ezt a munkát folytatva született meg Cziczka Angela műveinek most napvilágot látott 2. része, mely 250 oldalon kínálja a zenekedvelő közönség számára a zeneszerzőnő 35 szonátáját, 12 kis prelúdiumát, számos előadási darabját, gyermekeknek és karácsonyra írt szvitjeit, valamint négykezes darabjait.
A terjedelmes kottagyűjtemény kiadását anyagilag Nyitra Megye Önkormányzata támogatta.
A második kiadvány is helyi témát dolgoz fel. „Az 1848/49-es Lévai Nemzeti Őrsereg zászlaja és másolatának története” című 84 oldalas könyvecske szerzője Müller Péter lévai helytörténész, a Reviczky Társulás Léva és vidéke helytörténeti szakosztályának vezetője, ki ezekkel a sorokkal kezdi könyvét: Kedves Olvasó, Ön egy becses ereklye, az 1848/49-es Lévai Nemzeti Őrsereg zászlaja történetének leírását tartja a kezében. A zászló a maga 172 évével is nagy történelmi értéket képvisel, amit tovább növel az a tény, hogy a számunkra oly kedves 1848/49-es szabadságharc helyi illetőségű – lévai – kincse. Relikviánk értékét fokozza, hogy 172 éves létezéséből hatvanhárom éven át az üldöztetés, negyvenöt éven keresztül a mellőzés jutott neki osztályrészül, s csupán harmincöt olyan év adatott életében, amikor a zászló fontossága és emlékezete dicsőségben élt a lévai köztudatban.”
A mai napig csodával határos módon fennmaradt zászló mesébe illő története sarkallta a szerzőt a zászló eddig csak foszlányokban fellelhető történetének felkutatására, és könyv formájában közkinccsé tételére. Számos kordokumentumot és korabeli újságcikket idézve nemcsak a zászló történetét, annak 1898-as Szombathelyről, illetve 1938-as Budapestről való hazatérését élhetjük át, de a korabeli lévai életbe, közhangulatba és ünnepnapokba is betekintést nyerünk.
Tovább haladva az időben Novákné Mezőlaky Margaréta – lévai régész-történész – a zászló újkori megmentője 2001-2002-es visszaemlékezéseiből ismerhetjük meg a lévaiak becses ereklyéjének restaurálását, a régész-történésznő hozzá vezető lankadatlan munkáját, és Magyarország Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a restaurálás anyagi oldalát biztosító nagylelkű anyagi támogatását.
Sok lévainak csalódást okozott, hogy a 2002-ben Soňa Poórová pozsonyi textilrestaurátor kezei alatt gyönyörűen felújított zászló nem került vissza a lévai Barsi Múzeum állandó tárlatára, s hogy a mai napig nem Léván, hanem Pozsonyban – a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában – tekinthető meg.
Ez a tény vetette fel 2009 tavaszán a zászlómásolat elkészítésének ötletét, hogy a Lévai Nemzeti Őrsereg zászlaja, ha másolat formájában is, de Léván legyen, s közkinccsé válhasson. Kosztolányi Magdolna és a Lévai Magyar Asszonyok Ligájának tíz hölgye elhatározta, hogy elkészíti a zászló lobogórészének másolatát.
Számos férfikezet bevonva munkájukba létrehozták a zászlókészítő csapatot, hogy ne csak a lobogórész, hanem a teljes zászló másolata is megszülethessen. Bátran kijelenthetjük, hogy a zászlókészítő csapat tagjai fáradságot nem ismerő, önzetlen, szabadidejüket feláldozó munkájukkal beírták magukat Léva város történelmébe. A könyv második része nekik állít emléket.
Bemutatja a munka folyamatát az ötlet megszületésétől, a zászló ünnepélyes bemutatásán keresztül egészen napjainkig. A második rész végén a zászlókészítő csapat tagjai vallanak önmagukról, felidézik a közös munka során szerzett élményeiket. A könyvet egy képmelléklet zárja, amelynek első része az eredeti zászlóról közöl képeket, második része pedig a zászlókészítő csapat tagjait mutatja be munkájuk közben, valamint fotókat közöl a zászlómásolat eddigi történetéből.
A könyvet Novákné Mezőlaky Margaréta és Kosztolányi Magdolna lektorálták, a nyelvi korrektúra Jankus Zsolt, a zselízi Comenius Gimnázium magyar–szlovák szakos tanára alapos munkáját dicséri. Ezúton fejezzük ki hálánkat Magyarország Kormányának, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül anyagilag támogatta a könyv kiadását!
