A katolikus egyház augusztus 5-én üli Havas (vagy Havi) Boldogasszony ünnepét.
A legenda a negyedik századra nyúlik vissza, amikor Rómában egy gyermektelen, dúsgazdag jámbor házaspár templomot akart építtetni. Mária, egy forró nyári éjszakán megjelent álmukban és tudtukra adta, hogy oda építsék a templomot, ahova másnap reggel hó esik. Ugyanezt az álmot látta Liberius pápa is. A hó az Esquilinus hegyére hullott, ahol a templom felépült.
Ez lett a Santa Maria Maggiore katedrális. Fölszentelési ünnepe, augusztus 5. az egész egyházban elterjedt. Főoltárképe kegyképpé lett.
A hagyomány szerint Nagy Szent Gergely pápa idején a kép körbehordozására megszűnt a Rómában dühöngő pestisjárvány, ezért Havas Boldogasszony biztos menedékké vált pestis idején. Tiszteletére Európa-szerte templomokat, kápolnákat építettek.
Teleki József (1716-1773) ferences rendi szerzetes így ír a legendáról:
„Megszomorodtak s elbúsultak régen ama római gazdag házasok, Patritius és az ő élete párja, azért háborúságokban ők is Dáviddal, a hegyek tetejére tétetett Úr háza hegyére, a Boldogságos Szűz Máriára emelték szemeiket, néki ajánlották gazdagságokat, tőle kértek segítséget. S ímé, a titkos értelmű hegy, Mária, e mai napon, úgymint augusztus holnapnak 5. napján, mikor Rómában leghevesebb melegek uralkodnak, havas hegyet mutatott a gazdag házasoknak, jelentvén nékik, hogy ott, azon a havakkal meghintett hegyen az ő gazdagságokból jeles szentegyházat építenének, melyben osztán ő minden időkben segítő havas hegye s védelmező bástyája lenne Róma várasának.”
Augusztus 5-én, Havas Boldogasszony napján minden évben virágszirmok hullatásával emlékeznek a 358-ban történt csodás hóesésre a Santa Maria Maggiore-bazilika előtt /Fotó: wiki/
Magyarország vonatkozásában így folytatja a szerzetes:
„Nem különben a mi hajdani magyar eleink, környülvétetvén itt, a Tisza melléki térségen ama vad erkölcsű napkeleti ellenségektől, megszomorodtak, elbúsultak, azért ezek is, amiként Dávid és Patritius, ugyan a hegyek tetejére tétetett titkos értelmű hegyre, magyar hazánk választott pártfogójára, a Boldogságos Szűz Máriára emelték szemeiket, néki ajánlották vagyonjokat, tőle vártak segítséget. Az irgalmas Szűz Anya mutatott eleinknek is itt, ahol ma összegyűltünk, egy szép havas helyet, jelentvén nékik, hogy építenének az örökös tiszteletére szentegyházat, melyben osztán ő minden időkben segítő havas hegye s védelmező bástyája lenne Szöged várasának. Úgy is lőn, építettek előbb a szögediek, Havi Boldogasszony tiszteletére kisded szentegyházat, azután pedig ama győzhetetlen magyar bajnok, Corvinus Mátyás király, minekutána a bosnyai törököket megverte és itt Szögeden országgyűlést tartott, önnön királyi költségével felemelte ezt a jeles szentegyházat, melyben Havi Boldog Nagyasszonyunk az időtől fogva mind háborúban, mind békességben segítő havas hegye vala a Tisza melléki magyar népnek, úgyhogy néhai nagy emlékezető Esterházy Pál, leírván a magyarországi csudákkal tündöklő szent helyeket s képeket, ezt a szögedi havas hegyet is, a bent lévő kegyes képpel azok közé számlálná, és a szögedi Havi Boldogasszonyt, Auxiliatrix Segediensis, Szögedi Segítőnek nevezné, sőt a magyarországi csudálatos képekről írt Litániában is ezeket a szókat említené: Maria Auxiliatrix Segediensis, ora pro nobis. Mária, Szögedi Segítő, könyörögj érettünk.”
Masolino da Panicale, itáliai festő: A Santa Maria Maggiore-bazilika alapítása (1423–25) /Fotó: wiki/
A Maria Maggiore oltárképéről illetve annak másolatairól később több újabb másolat készült. Ezek egyike ma a makói Szent István király templomban látható, mely a hagyomány szerint a szegedi Havas Boldogasszony-templomból került Makóra 1552-ben, amikor a török Szegedet elfoglalta.
Havas Boldogasszonyhoz később is számos csoda kapcsolódott.
Közülük a legnevesebb Savoyai Jenő herceg csatája. A herceg 1716. augusztus 5-én, Havas Boldogasszony ünnepén aratott győzelmet Péterváradnál a török fölött. Midőn már úgy tűnt, hogy a törököké a győzelem, a herceg a magával hozott Havas Boldogasszony kép előtt imádkozott mennyei segítségért. Imájára sűrű hóesés takarta el a keresztény sereget a törökök elől, s a csata végül a keresztények győzelmével végződött.
A szegedi Havas Boldogasszony-templom kegyképe (Fotó: Magyar Kurír)
A Havi vagy Havas Boldogasszony ünnepe Szeged- Alsóvároson, az 1503-ban felszentelt gótikus csarnoktemplom búcsúnapja, mely a dél-alföldi katolikus közösségnek ez az egyik legjelentősebb ünnepe, búcsújáróhelye, ahol évről évre ezrek imádkoznak a Havas Boldogasszony kegyképe előtt.
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
