A kormány szerdán elfogadta az ún. iskolatörvény módosítását, amelynek célja többek között a nemzetiségi iskola és a nemzetiségi oktatási intézmény fogalmának bevezetése, a tanácsadási és a megelőzési rendszer komplex átalakítása, és a középiskolai felvételi vizsga folyamatának hatékonyabbá tétele. A törvénymódosítás a nappali képzésen folyó távoktatás elterjesztését is tartalmazza, és meghatározza az alapiskolákban megengedett maximális osztálylétszámot.
A törvénymódosítás a gyakorlati életre reagál. A törvény szerint a napközit részlegekre osztják a gyermekek életkora alapján, miközben legfeljebb 26 gyermek lehet egy részlegen.
A változtatás a középiskolai felvételi vizsgát is érinti. Az iskoláknak másfél évvel a felvételi előtt kell nyilvánosságra hozniuk a felvételi feltételeit. Ennek köszönhetően a nyolcadikosok jobban átgondolhatják, hogy melyik középiskolát választják.
Továbbá egyes fogalmak meghatározásait is kiegészítik. Például a nemzetiségi iskola, a nemzetiségi oktatási intézmény vagy az inkluzív oktatás fogalmairól van szó.
Az Oktatásügyi Minisztérium azt akarja elérni, hogy az állami képzési programokat képzési ciklusokra lehessen osztani. Továbbra is érvényes, hogy az alapiskolákban kilenc évfolyam van, amely alsó és felső tagozatra oszlik, miközben az alsó tagozat az első négy évfolyamot jelenti.
A törvény a maximális osztálylétszámot is meghatározza az alapiskolákban: legfeljebb 24 tanuló lehet egy olyan osztályban, amelyben több alsó tagozatos évfolyam van összevonva.
„Legfeljebb 25 tanuló lehet az első négy évfolyam osztályaiban, és 29 az alapiskola felső tagozatos osztályaiban” – áll az iskolatörvény módosító javaslatában.
A törvényjavaslat további célja a nappali tagozatos képzésen folyó távoktatás elterjesztése, illetve az érettségi vizsga szabályainak a megváltoztatása.
(TASR)
