Az ipolysági gettóból elhurcoltak emlékére az egykori gettó bejáratához emléktáblát szeretnének elhelyezni civil szervezetek, valamint a helybéli lokálpatrióták. A több mint ezer holokauszt-áldozat emlékére állítandó táblát adományokból szeretnék elkészítettni. A nemes cél értelmében nyilvános adománygyűjtést indítottak a mai nappal.
Mint a közleményben olvasható: a második világégés idején közel kilencszáz zsidó élt az Ipoly menti kisvárosban. Többségük elismert kereskedő, földbirtokos, mágnás, valamint értelmiségi volt. Aki nem menekült el időben, azt deportálták, és a halálba küldték. Több mint 1200 zsidót – nőket, férfiakat, gyerekeket és időseket – gyűjtöttek össze a Rózsa és a Malom utca között elterülő ipolysági gettóban. A gyűjtőtáborból mindenkit a vasútállomásra hajtottak, ahonnan marhavagonokban szállították őket Auschwitzba. A gyerekeket és az öregeket azonnal elgázosították, az ipolysági gettóból elhurcoltak 90%-a nem élte túl a koncentrációs tábort.
A holokauszt áldozatai között találhatók a Kulka család tagjai, a zsinagóga falán található emléktábla Kutak Adrienn keramikusművész alkotása (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)
„Ezekre az eseményekre már csak a város idősebb polgárai emlékeznek. A fiatal nemzedék tagjai hitetlenkednek, és gyakran megkérdőjelezik az egyes információk valódiságát. Nekünk ezért is fontos feladatunk, hogy rendszeresen megemlékezzünk a tragikus eseményekről, ezzel utat mutatva a fiataloknak egy toleránsabb társadalom felé” – szögezik le a szerkesztőségünknek eljuttatott közleményben.
Mint hozzátették: a gettó bejáratánál elhelyezendő emléktábla Ipolyság történelmi mozaikjának egy újabb darabja lesz.
A kezdeményezők közadakozásból szeretnék az emléktábla költségeit összegyűjteni. Mint megjegyzik: a háromnyelvű emléktábla amellett, hogy emléket állít a holokauszt áldozatainak, lehetőséget ad, hogy elgondolkodjunk a történteken, és figyelmeztet arra, hogy ez már soha többé nem ismétlődhet meg.
Az ipolysági gettóról
Mint Kapusta Krisztina, a Honti Múzeum munkatársa, az emléktábla egyik kezdeményezője kifejtette: „az ipolysági gettót a város szegénynegyedében jelölték ki, az érintettek fél órát kaptak a bevonulásra. A kis területen az Ipolysági és a Szobi járásból 1205 embert zsúfoltak össze.”
1944. június 8-án mindenkit átszállítottak a Balassagyarmat melletti Illéspusztára, innen vitték őket tovább, Kassán keresztül Auschwitzba. Az ipolysági gettóból elhurcolt időseket és gyerekeket a vagonokból kiszállítva azonnal a gázkamrák felé terelték. A felszabadulást csak az a pár fiatal élte meg, akinek volt ereje megküzdeni a koncentrációs tábor embertelen körülményeivel.
Mint hozzátette, az egykori gettó léte és pontos elhelyezkedése csak 2016-tól került a város lakóinak köztudatába.
Sírhelyek a homoki zsidó temetőben (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)
A Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre szervezésében az érdeklődők Márton István nyugalmazott állatorvos vezetésével járhatták be a néhai gettó területét.
„Azóta is sokan tudatlanságban élnek, a gyűjtőtábor pontos helyét egyetlen eddig megjelent publikáció sem említi. Ezért éreztem szükségét egy emléktábla elhelyezésének a volt gettó bejáratánál”
– hangsúlyozta Kapusta Krisztina.
A valamikori gettó bejárata az impozáns ortodox zsinagóga mellett volt. A zsinagógával szemben Wlkolinszkyék háza határolta a bejáratot. Ez volt a gettóparancsnokság épülete is. A vészkorszakban számtalan kínzás történt a falai között. A tervek szerint erre az ingatlanra kerül az emléktábla.
Az egyik ipolysági zsidó család leszármazottai a Kutak Adrienn keramikusművész alkotta emlékmű előtt (Fotó: Pásztor Péter Felvidék.ma, archív)
„Emléktábla elhelyezését csak a város, vagy egy civil szervezet kezdeményezheti, jelen esetben az általam megszólított Pečať mesta Šahy – Ipolyság Város Pecsétje – Sigillum oppidi Saag civil szervezett vállalta magára a feladatot” – avatta be a részletekbe a Felvidék.ma olvasóit.
Az emléktábla elkészítési költségének előteremtése érdekében a szervezet gyűjtést szervez, amelyhez rendelkezésre bocsátja a számláját.
A szlovák, magyar és héber nyelvű emléktáblán az alábbi szöveg lesz olvasható:
Ez a ház és a szemközti zsinagóga is része volt az ipolysági gettónak, ahonnan 1944. 6. 8-án több mint 1200 embert hurcoltak el a haláltáborokba.
Az emléktábla állításához megközelítőleg 1800 euróra lesz szükség. A nyilvános gyűjtés január 10-én kezdődött. A tervek szerint a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából lepleznék le idén áprilisban. Alternatív időpont 2022 szeptembere, ebben az esetben a szlovák holokauszt és a faji erőszak áldozatainak emléknapján leplezik le az emléktáblát.
Hogyan járulhat hozzá a megvalósításhoz?
Pénzbeli felajánlását átutalhatja a Pečať mesta Šahy – Ipolyság Város Pecsétje – Sigillum oppidi Saag civil szervezet számlájára: Slovenská sporiteľňa, a. s., IBAN SK56 0900 0000 0002 2064 1985; variabilný symbol: 2022.
Átutaláskor a „közlemény” rovatban kérjük tüntesse fel a nevét és címét, hogy az Önnek kiállított adományozási szerződést postai úton el tudjuk juttatni aláírásra. Ne felejtse el beírni az utalás célját azonosító négyjegyű számot (variabilný symbol): 2022. Ha kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal: s.g.kapusta@gmail.com.
Botlatókövek Kulka Ferdinánd és Kulka Melánia tiszteletére (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)
Ipolysági zsidóság múltja iránt érdeklődők jelenleg két egykori zsinagóga épületét, a két zsidó temetőt, valamint két holokauszt-emlékművet, illetve a Kulka család emlékét őrző botlatókövet tekinthetik meg.
Remélhetőleg hamarosan a gettóból elhurcoltak emléktáblájával bővülnek a megemlékezések helyszínei.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
