A születésfa sok mesében fellelhető. Ez az ősi motívum az emberi lét és a fák közötti kapcsolat szimbóluma. Az egyszerű ember szellemekkel népesítette be az őt körülvevő világot, így kezdetben a fáknak is emberi érzéseket, természetfeletti erőt tulajdonított. A fa később az emberi lélek tartózkodási helyeként jelent meg. Innen tehát az ötlet: az ember bármikor visszatérhet szimbolikus és konkrét értelemben vett gyökereihez.
Régi szép szokás volt vidéken, hogy gyermek születésekor a szülők vagy nagyszülők egy facsemetét ültettek el. Az így földbe kerülő fa összetett szimbólum, hiszen ugyanúgy gyökeredzik a földben, ahogy a gyermek a családban, ugyanolyan nagyra nő, mint a kisgyermek, és ugyanúgy kötődni fog mindig a szülői házhoz, mint a gyermek, unoka.
A Komáromi járásban fekvő Hetény község önkormányzata 2016-ban avatta fel a községi hivatal előtt lévő emlékparkban a születésfát, amelyeken egyre gyarapszanak a levelek. Az alapiskola tanulóinak – Sipos Fruzsina és Téglás Gergely – fellépése után a település polgármestere, Magyari Ferenc köszöntötte a megjelenteket.
Beszédében elmondta: „Boldog vagyok, hogy két év kényszerpihenő után újra itt állhatunk a születésfa alatt, és köszönthetjük a 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben született hetényi gyermekeket és szüleiket. Nagy örömünkre szolgál, hogy születésfánk három új levéllel gazdagodik. Köszönjük Hencz Szabolcsnak, hogy évről évre megörvendeztet bennünket csodálatos munkájával. A születésfa elhelyezése sem véletlen. Ebben az emlékparban kapcsolódik össze a múlt, a jelen és a jövő. Községünk múltjára emlékeztet a tavalyi állított emléktábla, az ősök tiszteletét, a gyökerekhez való ragaszkodást fejezi ki az elültetett tölgy. A Tarczy-emlékoszlop pedig jelképezi, hogy születtek már falunkban olyanok, akik lelkesedése és tettrekészsége a világot szebbé, jobbá akarta tenni. Azt a világot, melyben most mi élünk, s melyben gyermekeink, a már megszületettek és még meg nem születettek fognak élni.
Tudatosulnia kell bennünk, hogy mindnyájan felelősek vagyunk egy olyan fiatal generáció felneveléséért, akik majdan elhivatottan dolgoznak egy szebb jövőért, településünkért, környezetünkért.
Méltónak tartunk minden édesanyát és édesapát a köszönetre, a tiszteletre, hogy a nehéz gazdasági körülmények ellenére is fontosnak tartják az életet, a gondoskodást, szeretetet, tudást adni a legértékesebb kincsnek, a gyermeknek. A családban nagy öröm a gyermek születése, egy településnek pedig a megtartó erejét mutatja, ha sok fiatal család él ott, s gyermekeket nevelnek.
Bízunk abban, hogy még több gyermek születik majd Hetényen, így fánk egyre több levéllel gazdagodik az elkövetkező esztendőben. Kedves szülők! Nemes, ám hatalmas feladat van most Önökre bízva: a karjukban tartott pici emberkékből, családjuk szeme fényéből hazáját és népét szerető, igaz, becsületes embert kell nevelniük. Gyermekük a világot olyannak fogja látni, amilyennek Önök megismertetik vele: szépnek vagy rútnak.
Úgy él majd, ahogy Önök, Tisztelt Szülők élni tanítják: mosolyogva, boldogan, feltétel nélküli szeretetben. Ehhez kívánok Önöknek jó egészséget, valamint töretlen akaraterőt mindaddig, amíg a kis fiókák úgy nem döntenek, kirepülnek a fészekből, és elhagyják a biztonságos otthont.
Drága Gyermekek! Most még nem tudjátok, de ti vagytok a jövő. Kívánom, hogy nőjetek nagyra, erősödjetek családotok féltő, óvó szeretetének melegében, hogy aztán majd egykor a világba kilépve beteljesíthessétek azt a küldetést, amelyre születtetek. Isten éltessen benneteket! Bízunk abban, hogy még több gyermek születik majd Hetényen, így fánk egyre több levéllel gazdagodik az elkövetkező esztendőben is.”
Az ünnepi beszédet követően a szülők beírták nevüket az emlékkönyvbe, valamint a szalagok elhelyezésével hivatalosan is felavatták a születésfa soron következő leveleit.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)