A titokzatos Gárdonyi címmel emlékkonferenciát és kiállításmegnyitót tartottak Gárdonyi Géza halálának 100. évfordulója alkalmából a rimaszombati Csillagház épületében. Az egri Bródy Sándor Könyvtár vándorkiállítása október közepéig látogatható.
A konferenciát a Pósa Lajos Társaság, az SZMPSZ Rimaszombati Területi Választmánya és Regionális Pedagógiai Központja közösen szervezte meg szeptember 14-én.
A Gárdonyi-emlékkonferencia résztvevőinek egy csoportja (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A konferencia pedagógusokból verbuválódott közönségét Pósa Judit, a Pósa Lajos Társaság elnöke és Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája köszöntötte. Utóbbi elmondta, dédapja titokzatosságát abban látja, hogy Isten titokzatos, rejtett bölcsességét követte.
Dr. Lengyel Gyula egri címzetes esperesplébános Mit akar ez a magyar ember?! címmel tartott előadást. Kiemelte, hogy Gárdonyi a harmóniát kereste, az univerzumról sajátos elképzelése alakult ki.
Alaptézise az volt, hogy létezik a lelki ember. Írásait, melyeket utánozhatatlan humorral szőtt át, etikai hangvételűek voltak. Létezésünk titkára kereste a magyarázatot, a sok költözés nem szolgálta személyiségének harmóniáját, ezért is menekült Egerbe, ahol megtalálta azt.
Dr. Lengyel Gyula egri címzetes esperesplébános (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Műveiben istenélményei is megjelennek. A ráeszmélés, a csend, a szenvedély, a ráhagyatkozás állomásai különíthetőek el. Életsúlypontja a személyes Isten, a Valaki.
Istenre hagyatkozott, s az egri Sáncban hírmondó lett. A lelke tele lett Istennel – ezt ő maga mondta gyóntatójának halála előtt – idézte fel dr. Lengyel Gyula.
Szécsényi Orsolya és Turay Zoltán az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének a munkatársai ismertették a tevékenységüket, az innovációkat, amelyekkel átlépik a könyvtár falait. Digitálisan is elérhetőek.
Bemutatták az Online séta Gárdonyi nyomában webes felületet. Szabó Eszter, a Központi Könyvtár munkatársa pedig a Játszd újra, Géza! társasjátékot ismertette.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész Nemesvámosról Balatonfüred, mint élmény és forrás Gárdonyi műveiben címmel tartott előadást, aki maga is sokszorosan átélte a Balaton-élményt.
Mint megtudtuk, Gárdonyi gyerekkorában, majd veszprémi tanítósága idején találkozott a tóval, 1892–97 között kiküldött újságíróként is járt itt, és sorra írta a Göre Gábor történeteket. A nyári élmények fő attrakciójának számító Anna-báli emlékeket is feldolgozta, többek közt a Te, Berkenye művében.
Dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Szalainé Király Júlia, az egri Dobó István Vármúzeum főmuzeológusa, irodalomtörténész Gárdonyi közelében – Irodalom és múzeum címmel szólt. Ismertette, hogy milyen kihívásokkal néznek szembe, amikor versenybe kell szállni a tömegkultúrával és a múzeumokról kialakult klisékkel annak érdekében, hogy a múzeum élményközpontú legyen és közösségi hellyé váljon.
Kifejtette, hogy kutatnak, gyűjtenek, bemutatta többek között Gárdonyi utolsó levelét, a titkos írást, az Egri csillagok kéziratát. Őrzik és éltetik Gárdonyi egykori lakóházát. Értelmezik a kiadványokban megjelent tanulmányokat, az új kutatási eredményeket, amellyel közelebb kerülnek az íróhoz.
Egyre többen és mélyebben foglalkoznak Gárdonyival. Rendszeresen szerveznek konferenciát, kiállításokat rendeznek.
Szalainé Király Júlia, az egri Dobó István Vármúzeum főmuzeológusa, irodalomtörténész (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Az egri múzeum tervei között szerepel olyan módszertani könyv kiadása, amely segítségül szolgál majd például az Egri csillagok oktatásában.
Szalainé Király Júlia színekben látja Gárdonyit. A bíborvörös az Egri csillagok, a kék a novellái, a narancssárga a mesemondó Gárdonyi, a barnásszürke a titokzatos Gárdonyi, a citromsárga a humoros Gárdonyi, a halványlila a szerelmes Gárdonyi, a zöld a természettudós Gárdonyi, az acélszürke a nyelvtudós Gárdonyi.
Dr. Kovács Gábor, a veszprémi Pannon Egyetem docense Prózaiság és ritmus a regényben című előadásában tisztázta a regényes és regényi közti különbséget, míg előbbi egy kalandos történet, utóbbi a regényesen túl van, mint a szerelmet árnyékoló mindennapi küzdelmek. Szólt a művekben fellelhető narratív ritmusról, mint amikor egy kosár története egy közösséget is képviselhet.
Dr. Kovács Gábor, a veszprémi Pannon Egyetem docense (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Leszögezte, Gárdonyi Gézának páratlan a regényalkotói technikája.
Az ebédszünetet követően megnyitották a „Szőlővessző, mely idegenből hozva egri tőkévé lett” – A polihisztor Gárdonyi Géza című vándorkiállítást. Ünnepi gondolatait Tőzsér Istvánné Géczi Andrea, az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár igazgatója mondta el. Közreműködött Páko Mária tanítványaival, aki ez alkalomból két Gárdonyi verset zenésített meg.
Dr. Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, az ELTE, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem tanára Gárdonyi, a nyelvművész címmel tartotta meg előadását.
Dr. Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Leszögezte, az Egri csillagokban benne van az egész magyar történelem, az író szemlélete a magyarságról, de más nemzetek kultúrájáról is. Bejárta, belakta Magyarországot, sokat számított, hogy tanított is, hiszen a gyerekek a legnagyobb nyelvalkotók. Gárdonyi hat nyelven írt, olvasott és beszélt. A keleti és török nyelvrokonságot vallotta, s hitet is tett a magyarság keleti rokonsága mellett. Nagyon törekedett arra, hogy szépen, választékosan használja a magyar nyelvet. Azt vallotta, akkor ismeri meg magát, ha másik kultúrából látja viszont önmagát.
A Pósa Lajos Társaság az emlékkonferencia alkalmából meghívásos pályázatot hirdetett az iskolák körében Gárdonyi 100 kvíz és rajzpályázat címmel.
Mindkét felhívásba 9-9 iskola kapcsolódott be. A kvízt Sebők Valéria dolgozta ki. Gyurán Ágnes, az SZMPSZ Rimaszombati Területi Választmányának az elnöke, a Pósa Lajos Társaság alelnöke a konferencia keretében ismertette az eredményeket, és sor került a díjátadásra is. Az alkotások a vándorkiállítás mellett tekinthetők meg.
Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A záróelőadást a szőlősgyörki Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája tartotta „Az Isten az én szívemben lakik” – Gárdonyi Géza és az írói felelősség címmel. Az idézett mondat 1922-ben a Pesti Hírlapban jelent meg.
Kifejtette, hogy az író önkorlátozásainak motiváló ereje abban állt, hogy Krisztus-követő volt, s isteni adományként élte meg nyelvi sokszínűségét. A nyelvet a tökélesedés eszközének és egyben mércéjének tartotta.
Az írói küldetés is isteni adomány, amelyben Isten munkatársává válik. Ez akkor teljesülhet be, ha az olvasó megérti Isten csodáját, s együtt tökéletesítik a világot. Ehhez kívánnak a konferencia előadó sok-sok Gárdonyi-élményt.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
