A rezsicsökkentés védelme érdekében is kulcskérdés, miként tudja Magyarország jobban hasznosítani meglévő energiaforrásait, létesítményeit, és újak bekapcsolásával, fejlesztésével elsősorban a magyarországi termelésre támaszkodni – hangsúlyozta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára a Demokrata szerdai számában olvasható interjúban.
Steiner Attila szerint az „elhibázott brüsszeli szankciók” nem vetettek véget az ukrajnai háborúnak, Európában viszont energiaválságot, áremelkedést és ellátási zavarokat okoztak, „ennek ellenére újabb és újabb szankciós javaslatok merültek fel”, de a megfelelő kormányzati felkészülésnek köszönhetően ez a fűtési szezon „gond nélkül lezajlik”.
Az államtitkár kulcskérdésnek nevezte, Magyarország miként tudja növelni az energiaszuverenitását, emellett abszolút prioritást élvez a rezsicsökkentés megvédése, aminek érdekében a kormány megnégyszerezte az energiaár-ingadozás hatásának kivédésére létrehozott rezsivédelmi alapot, amelynek összege 2600 milliárd forint.
A földgázellátására térve hangsúlyozta: az, hogy nem érkezik orosz gáz Magyarországra, „nem fenyeget”, a Török Áramlaton keresztül zavartalan az ellátás. Utalt arra is, hogy Magyarország próbálja diverzifikálni a forrásait, ami nem könnyű feladat,
többek között azért, mert az orosz forrásból érkező hatalmas mennyiséget lehetetlen egyik napról a másikra pótolni.
Ismertetése szerint a földgáz az ország energiamixéből 43 százalékot tesz ki, amiből 15 százalékot – másfél milliárd köbmétert – fedez a hazai kitermelés, továbbá az országban több helyen is találtak „ígéretes földgázmezőket”.
Steiner Attila a villamosenergiára térve amellett érvelt, hogy az országnak szüksége van a Paks 2-re, majd közölte: a négyezer megawatt beépített napelem-kapacitás már a paksi kapacitás dupláját jelenti.
A fel nem használt energiára vonatkozó kérdésre úgy felelt, hogy „nagy lehetőségeket” látnak az akkumulátorokban. Szólt arról is, hogy 2030-ra a Magyarországra települő nagy iparvállalatok miatt több mint másfélszeresére nőhet az áramigény.
(MTI/Felvidék.ma)
