Létezik-e médianorma a magyar médiában, és ha igen, akkor az hogyan hat a hétköznapi nyelvhasználatra? Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke, egyetemi tanár, kommunikációkutató és retorikus a Kossuth Rádióban adott ezekre a kérdésekre választ.
Napjaink kommunikációjára már nem a család és közvetlen környezetünk, hanem a média van a legnagyobb hatással. Az NMHH legutóbbi, 2022-es médiapiaci jelentése szerint
ma Magyarországon átlagosan naponta öt órát tévézünk, négy órát internetezünk és három órát rádiózunk
– idézte az eredményeket Aczél Petra egyetemi tanár, kommunikációkutató és retorikus a Kossuth Rádió műsorában.
A közmédia Montágh Testületének elnöke a Napközben vendégeként elmondta, három dolog fejezi ki a legjobban, mit jelent a médianorma: a tartalom legyen érthető, informatív és stílusos. Erre a közmegegyezésre tekinthetünk úgy, akár egy irodalmi alkotásra, ami őrzi, vigyázza, és majd az utókor számára meg is mutatja, hogy mi, magyarok hogyan beszéltünk.
Aczél Petra elmondta, a nyelvet használni nem valamiféle eszközhasználat, hanem magatartás.
Teljes embert kíván: erkölcsöt, hozzáállást, odafigyelést és megújulási készséget.
„Nem azért tud valaki szépen, jól magyarul beszélni, mert azt megkapta ajándékba, hanem mert folyamatosan gondozza, fejleszti a nyelvhasználatát” – szögezte le, majd hozzátette, a médianorma átszivárog a köznyelvbe is: a nézők és a rádióhallgatók gyakran átveszik a média szófordulatait, és kifejezetten érzékenyek arra, ha egy műsorvezető, bemondó rosszul fejezi ki magát.
„Ma már több időt töltünk médiumokkal – bármilyen szomorú is ezt hallani –, mint a közvetlen személyes környezetünkkel. Többet hallgatunk és olvasunk médián keresztül szövegeket, mint amilyen mértékben otthon megosztjuk a gondolatainkat. Több kutatásból is kitűnt, hogy azok a nők, akik többet vannak otthon, és kevesebb időt töltenek aktívan közösségben, egész más nyelvet kezdtek el beszélni. Ennek oka, hogy több médiát fogyasztanak. A média összes formája erősen hat a hétköznapi nyelvhasználatunkra, ezért van nagy felelőssége az anglicizmusnak, vagy ha úgy tetszik, az idegenszerűségeknek, a slendriánságnak, az éneklő vagy dallamlebegtető hangoztatásnak, mert ezek mind módosítják a nyelvünket” – állapította meg a szakértő, aki a Montágh Testület elnökeként kollégáival azért dolgozik, hogy a közmédiában megszólaló szakemberek példamutató módon használják anyanyelvünket.
(MTVA/Felvidék.ma)
