„Nem elég magyar anyanyelvűnek születnünk, tanulnunk kell magyarul a sírig” (Nagy László). Milyen a felvidéki magyar nyelv? Mivel küzdünk, ha egyáltalán küzdünk a magyar nyelv használatakor? Értjük-e a gyerekeinket, fiataljainkat? Az ő mindennapi nyelvhasználatukat milyen hatások érik? Hogyan keletkeztek a népek és nemzetek? Mi a bábeli történet üzenete?
Hogyan is állunk mi, felvidéki magyarok magyar anyanyelvünk ismeretével, használatával? Nyelvünk feladását jelenti-e, ha egyre több szlovák szót „kölcsönzünk” a mindennapi beszédünkben? Vagy ez egyszerűen csak az együttélés következménye? És itt vannak kiskamaszaink, akik már az angolszász világot, annak nyelvét, kifejezéseit is a magukénak tartják, s bátran alkalmazzák. Az ő nyelvük, főleg az előszeretettel használt chatnyelvük hemzseg az angol rövidítésektől. Értjük-e őket egyáltalán?
Az ősállapothoz képest, amelyben „az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt” (1Móz 11,1), a soknyelvűség ítéletet és büntetést jelent. Itt, Bábel tornyának a történeténél ez a nagy egyetértés jó volt? Majd az Isten ítélete utáni zűrzavar pedig rossz? Isten veszélyeztetve érezte magát teremtményeitől? Vagy épp ellenkezőleg…? Református szemmel, Teológia és Lélekbúvár rovataink szerzői a fenti kérdések, témafelvetések kapcsán osztják meg gondolataikat az olvasóval.
Mindkét ünnepünk – Jézus mennybemenetele, pünkösd – az idén májusra esik, ezzel kapcsolatos igei üzeneteket olvashatunk lelkipásztoraink tollából.
Hogy mi is történt, miről határoztak az akkori egyházi atyák, hogyan folyt a száz évvel ezelőtti zsinati munka, kiderül Kaleidoszkóp rovatunk Százéves az egyházunk cikksorozatának 2. részéből, mely az 1923-as lévai zsinattal foglalkozik. Interjút közlünk Zsinati Elnökségünk szlovák püspökhelyettesével, aki talán a magyar olvasók számára annyira nem ismert. Templomaink, gyülekezeteink rovatunk a Bári-patak partjára kalauzol, ahol Kisbári Árpád-kori templomával és a település fogyó magyar reformátusságával ismerkedhetünk meg. A filmajánló a hóborította Grönland dán expedíciójának valós történetét ajánlja. Májusban ünnepeljük az édesanyákat, nagymamákat: novellánk szerzője szeretettel idézi fel kisgyermekkorának biztonságot és szeretetet nyújtó nagyszülei emlékét.
Magazinunk megszokott oldalain híreket hozunk a Kárpát-medencéből és egyházunk közösségeinek különböző eseményeiről, továbbá a Magvető szerzője a szokásos formában közli elgondolkodtató üzenetét előfizetőinknek.
Jó időtöltést a Kálvinista Szemle hasábjain!
(Édes Enikő, Reformata.sk/Felvidék.ma)
