Ukrajna uniós tagsága, a csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdése ma nem esik egybe Magyarország nemzeti érdekeivel – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: előre lehet látni, hogy a témában nem lesz egyetértés, és akkor megbontjuk az európai egységet. Az egységet úgy lehet megvédeni, ha azokat a kérdéseket, amelyekben nincs egyetértés, nem tűzzük napirendre – tette hozzá a miniszterelnök. Ezért a kormányfő azt javasolja, hogy Ukrajna európai uniós tagságának tárgyalása ne kezdődjön meg az uniós vezetők két hét múlva következő találkozóján.
Hiba, hogy az Európai Bizottság azt erőlteti, hogy a miniszterelnökök tűzzék napirendre Ukrajna EU-csatlakozását, mert az nincs előkészítve. Az azonnali csatlakozás helyett először öt-tízéves időtávra stratégiai partnerségi megállapodást kellene kötni Ukrajnával – jelentette ki.
Orbán Viktor azt mondta, az előkészítés nem azt jelenti, hogy írnak egy papírt, és azt mindenki elolvassa, hanem azt, hogy mindenkivel tárgyalnak, megnézik, kinek milyen érdekei vannak, és azokat összehangolják. „Amikor látjuk, hogy tudunk együttműködni, akkor vegyük elő a tagság kérdését”, de ez hosszú-hosszú évek múlva lehetséges – mondta Orbán Viktor.
A kormányfő úgy fogalmazott, amikor egy ország háborúban áll, másképp működik jogrendszere és a politikai rendszere. Így nem tudjuk megmondani, vajon Ukrajna megfelel-e az uniós tagság jogállami feltételeinek, ahogy azt sem, mekkora az ország területe, hiszen egy része orosz megszállás alatt áll, mekkora a népessége, mivel folyamatosan menekülnek az emberek. Ahogy azt sem, milyen következményekkel járna az ukrán mezőgazdaság beemelése a szabadpiacra.
Magyarország álláspontja szerint Ukrajnának az uniós költségvetésen kívül, transzparens módon kellene támogatást nyújtani – folytatta.
Orbán Viktor azt mondta, külön kormányközi megállapodással olyan pénzügyi alapot kellene létrehozni Ukrajna támogatására, amelybe minden ország saját belátása szerint fizet be. Most nagyon sok pénzt, 100 milliárd euró felett – részben fegyverzet, részben készpénz formájában – odaadtunk az ukránoknak. Ha ezt Európa fejlesztésére fordítottuk volna, akkor az európai gazdaságok jobb állapotban lennének – hangsúlyozta a kormányfő. Európának gazdasági bajai vannak, és közben szórja a pénzt, vagonokban küldi a fegyvert és a pénzt Ukrajnába – fogalmazott Orbán Viktor.
Leszögezte, háború helyett tűzszünetre van szükség. „Nem a háborút kellene finanszírozni, hanem a tűzszünetet, utána pedig a békét” – tette hozzá.
A miniszterelnök reményteljesnek tartja a jövő évet. Mint mondta: 2024-ben a magyar emberek már azért fognak dolgozni, hogy jobb legyen, nem azért, hogy ne legyen rosszabb.
A kormányfő úgy értékelt: 2023 volt a legveszélyesebb év hosszú évek óta, az infláció, a szankciók és az energiaválság miatt. Hozzátette: a magyar emberek idén azért dolgoztak, „hogy ne legyen rosszabb, vagyis meg tudják védeni azt, amit már elértek”.
A jövő évet ugyanakkor reményteljes esztendőnek nevezte, hangsúlyozva, hogy 2024-ben már „azért fogunk dolgozni, hogy jobb legyen”. Jelezte: megvannak az első jelei, hogy ez nemcsak egy vágyálom, hanem elérhető lehetőség is, hiszen a nyugdíjakat mindenképpen 6 százalékkal emeli a kormány, akkor is, ha kiderül, hogy csak 5 százalék az infláció. Februárban ki tudják fizetni a már megemelt 13. havi nyugdíjat, a gazdaság szereplői pedig a minimálbér és garantált bérminimum 10-15 százalékos emeléséről döntöttek.
Minden politikai vita mélyén a szuverenitás rejtőzik, amely röviden annyit tesz: a magyarok sorsáról csak a magyarok dönthetnek. Beavatkozási kísérletek azonban ma is vannak, a dollárbaloldal és a dollármédia ügye pont erről szól – hangsúlyozta.
Orbán Viktor közölte: mindenkire szükség van, akinek fontos Magyarország függetlensége, szuverenitása, ez a nehéz harcokban támogatást ad a magyar kormánynak, ezért kért mindenkit, hogy töltse ki a konzultációs ívet, „szánjon néhány percet a hazájára”.
Kiemelte: a külföldiek a Magyarországhoz hasonló méretű országok döntéseit esetről esetre próbálják befolyásolni, most például az amerikaiak törekednek arra, hogy „belepréseljenek bennünket az ukrán háborúba”, de gazdasági lobbiérdekek is elő szoktak kerülni. „Még egyszer ne fordulhasson elő, hogy itt áll a magyar nép, és a választás után tudja meg, hogy dollármilliókkal akarták az ő döntését befolyásolni a baloldali pártokon keresztül” – mutatott rá.
Hozzátette: ezért a szuverenitásvédelem érdekében a parlamentnek hoznia kell néhány döntést, és sokkal komolyabban kell venni a következő években is a beavatkozási kísérletek előtti utak eltorlaszolását.
(MTI/Felvidék.ma)
