A magyar államalapítás alkalmából a besztercebányai alkonzulátuson öt felvidéki személyiség vette át a Magyarország Köztársasági elnöke, Sulyok Tamás által adományozott díjat. A kitüntetések átadására augusztus 28-án, szűk körben került sor.
A kitüntetéseket dr. Balogh Csaba Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete adta át Horváth Dánielnek, Zachar Pálnak, Mézes Rudolfnak, Juhász Istvánnak és Nagy Jánosnak.
Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetést kapott Horváth Dániel, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség Ellenőrző Bizottságának elnöke.
Horváth Dániel fiatal kora óta aktív tagja a cserkészmozgalomnak és a kassai magyar közösségnek. A Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban és Alapiskolában végezte tanulmányait, mellette tudatosan képezte magát a cserkészeten belül. 2009-ben a diaszpórában tevékenykedő magyar cserkészprogram keretén belül az Amerikai Egyesült Államokba utazott, hogy foglalkozzon az ott nevelkedő sokadik generációs magyar gyermekekkel és fiatalokkal. Az ott töltött idő alatt részt vett a Külföldi Magyar Cserkészszövetség kiscserkészsegédtiszt-képzésén. Hazatérése után, 2012-ben elvégezte a cserkészsegédtiszt-képzést, és 2013 elejétől a kassai cserkészcsapat parancsnoka volt.
Részt vállalt a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség vezetőképzésében is, melyből kifolyólag tagja lett az első számú gróf Esterházy János vezetőképző cserkészcsapatnak.
Folyamatosan új kihívásokat, új fejlődési lehetőségeket, új, a közösség számára hasznos tevékenységeket keresett. Fiatal kora ellenére, fáradhatatlanságának és elhivatottságának köszönhetően már eddig is jelentős hatással volt a kassai magyar közösségre, több száz fiatalra Felvidék-szerte, és mindezt töretlenül folytatja.
Ipolyság polgármestere, Zachar Pál Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vett át.
Zachar Pál az ipolysági Fegyverneki Ferenc Katolikus Iskolában érettségizett, majd a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemen szerzett diplomát.
A műszaki irányzat mellett elvégezte a kiegészítő pedagógiai képzést is. Egyetemi évei alatt aktívan bekapcsolódott a pozsonyi magyar diákélet szervezésébe, 2007-ben a Diákhálózat országos elnökévé választották. Zachar Pál 6 éves kora óta cserkész, fiatalkorában végigjárta a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség vezetőképző táborait, majd 18 évesen vezetői vizsgát is tett. Segédtiszti képesítését a Külföldi Magyar Cserkészszövetségben szerezte meg. 2014-től önkormányzati képviselő volt Ipolyságon, 2022-től Nyitra megyei önkormányzati képviselő, Ipolyság város polgármestere. Nős, 5 gyermek édesapja.
Polgármesterként újraindította a város kulturális életét, összefogta a város magyar közösségét és olyan városvezetési stílust honosított meg, ami a városban élő minden nemzetiség számára békés, alkotó, cselekvő közeget biztosít. Megkülönböztetett figyelmet szentel a régió ügyeinek előmozdítására, mert tudatosítja, hogy a történelmi Hont vármegye, mint természetes régió a mai napig létezik, fontos számára, hogy a régió összes települése közösen tudjon megerősödni.
Mézes Rudolf, a Csemadok alelnöke Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.
Mézes Rudolf a Galántai járásban, Felsőszelin született 1952. április 17-én, és már fiatalon megkezdte azt a páratlan pályafutást, amely a felvidéki magyar közösség meghatározó alakjává tette.
1975-től a Csemadok Galántai Járási Bizottságának szakelőadójaként dolgozott, majd 1982-től titkári pozíciót töltött be. Az ő nevéhez fűződik a Csemadok Galántai Művelődési Klubjának létrehozása 1977-ben, amelynek több mint egy évtizeden át vezetője is volt. Munkássága egyik legnagyobb érdeme, hogy 1975-től szervezőként, majd 1984-től főszervezőként járult hozzá a Kodály Napok, a Szlovákiai Magyar Felnőtt Kórusok országos minősítő versenyének sikeréhez. 1989-ben részt vett a Csemadok által életre hívott erdélyi segélyszállítmányok szervezésében és kíséretében. 1990-től ötletadója és főszervezője volt a Kodály Kórusok Galántai Nemzetközi Találkozójának, 2001-től a Kodály Zoltán Nemzetközi Hegedűversenynek is. A népművészet iránti elhivatottsága jegyében 2009-től Deákiban szervezte meg hat éven keresztül az Országos Népművészeti Fesztivált.
1990-től a Csemadok Országos elnökségének tagja, 2003-tól regionális alelnöke. 1997-től a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének országos elnöke, és 2001-től 2011-ig a Szövetség a Közös Célokért társulás országos elnöke volt, jelenleg alelnöke. Hosszú éveken át, egészen 2010-ig, Galánta város képviselőjeként is szolgálta a közösséget. 1990-ben az Együttélés Politikai Mozgalom alapító tagja volt. Elismerései is tükrözik munkásságának jelentőségét: tiszteletbeli tagja a Magyar Kodály Társaságnak, valamint a Pécsi Mecsek Kórus Örökös Tiszteletbeli tagja.
Juhász István, helytörténész, agrármérnök is Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.
1976-ban a friss diplomás Juhász Istvánt a rimaszécsi székhelyű Új Élet Egységes Földműves Szövetkezet irányításával bízták meg. 1990-ben hazatért Hanvára, ahol megalapította az Agrárius Kft.-t. Egyik első ténykedéseként megmentette a lebontásra szánt Hanvay-kúriát, ahol ma idősek otthona működik. Juhász István kezdeményezésére 2019-ben felállították a felvidéki magyar irodalom jelesei, a hanvai születésű Tóth Elemér költő és Mács József író, majd Igó Aladár mellszobrát is. A befejezéséhez közeledik a Tamás-kúria felújítása. Az egykori csűrből színházterem lett, a tetőtérben lakhelyek létesültek, s felépült egy szállodarész is. Juhász István 2014-ben a prágai székhelyű Európai Művészeti Unió Arany Európa, illetve „Művészet a szívben” nevet viselő díjat kapta meg. 2019-ben Budapesten a „Magyar Kultúra Lovagja” cím birtokosa lett. 2023-ban kezdeményezésére Hanván megalapították a Rákóczi Szövetség Igó Aladár települési szervezetét, amelynek tiszteletbeli elnöke lett.
A Felvidéken elsőként tisztelték meg őt a kitüntető „Nemzet gazdásza” címmel 2023-ban. Juhász István egész életében nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy a közössége életét, a közvetlen környezetében élő és dolgozó emberek mindennapjait jobbá tegye. Felkarolt, segített, különböző művészeket, szakembereket is.
Nagy János esperes Magyar Érdemrend Lovagkereszt elismerésben részesült.
Nagy János az Ipolysági Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett, majd tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem Cirill és Metód Római Katolikus Teológiai Karán folytatta. 1981-ben szentelték pappá. 1981 és 1984 között Ipolyságon, Ipolynyéken és Felsőszemeréden szolgált. 1984-ben áthelyezték Zsemlérre. Az itt eltöltött 15 év alatt felújíttatta a zsemléri, a garamszentgyörgyi, a sárói, a szodói és a vámosladányi templomot, valamint a zsemléri plébániát. A Garam mente elszlovákosodása miatt áthelyezték őt Lukanényére. Ahová helyezték, ott mindig felépítette az egyházi életet, a fiatalok pedig tömegesen kezdték látogatni a templomot. Számukra ugyanis az Ipoly mente mindig magyar marad, a falvak vezetői, különösen az idős emberek a magyar kultúrát értékelték. János atyát északról Nyárasdra helyezték, ahol közel 9 évet szolgált és kinevezték Vámosfalu, Vásárút, Kürt, Ekecs és Lakszakállas plébániái élére is. Hamarosan itt is felpezsdült az egyházi élet, megszervezte az ekecsi templom padfűtését és a nyárasdi templom felújítását. 2010-től napjainkig az ipolysági esperesség esperesplébánosa. Felsőtúron a Szent Jakab apostol tiszteletére felszentelt templom és Középtúron egy Árpád-kori templom felújítását vezette, valamint Nagytúron az Ipoly menti palóc vidék egyik legjellegzetesebb modern kivitelezésű Magyarok Nagyasszonya- és Tours-i Szent Márton-temploma, mely a helyiek és környékbeliek, valamint a magyar állam támogatásának köszönhetően került felépítésre. 2023-ban került felszentelésre a tompai Assisi Szent Ferenc-templom, a templomépítés kezdeményezője és mozgatórugója is Nagy János esperesplébános volt. A templom építéséhez a magyar állam is támogatást nyújtott.
Nagy János esperesplébános papi működése során 1981-től napjainkig 14 templom és számos plébánia felújítását, valamint 2 új templom felépítését kezdeményezte és irányította.
A kitüntetetteknek gratulálunk, további erőt és kitartást kívánunk munkájuk folytatásához!
(NT/Felvidék.ma)
