December 9-én ünnepélyes keretek között emléktáblát avattak Rendek József egykori gútai esperesplébános és a vasárnapi iskola alapítójának tiszteletére a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola aulájában. Az eseményen ünnepi beszédet mondott prof. RNDr. Tóth János, PhD, a Selye János Egyetem rektora, aki a nap folyamán a városvezetéssel egyeztetett a lehetséges együttműködési irányokról is.
Gúta városa azzal a szándékkal állított emléktáblát Rendek Józsefnek, hogy méltó módon ismerje el kiemelkedő oktatásszervezői és lelkipásztori munkásságát. A városvezetés döntését az a meggyőződés vezette, hogy az egykori plébános a mai napig példát ad felelősségvállalásból, szakmai elhivatottságból és a nemzet felemelkedéséért végzett szolgálatból.
A rendezvény díszvendége Tóth János rektor volt, aki az avatást megelőzően Halász Béla polgármesterrel folytatott megbeszélést a városházán. A találkozón áttekintették, miként lehet tovább erősíteni a kapcsolatot Gúta és a Selye János Egyetem között. A felek egyetértettek abban, hogy kölcsönösen keresik a jövőbeni együttműködési lehetőségeket, melyek közül az egyik lehetséges irány az lehet, hogy a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola a jövőben az egyetem gyakorlóiskolái közé kerüljön – erről később születhet végleges döntés.
Fotó: Kürti Emese
Az ünnepséget Szántó Zalán, az iskola kilencedik osztályos tanulója nyitotta meg szavalatával. A vendégeket Kacz Jenő igazgató köszöntötte, majd Tóth János rektor szólt az egybegyűltekhez.
Beszédében kiemelte, hogy Rendek József már a XIX. század első felében felismerte az oktatásfejlesztés jelentőségét, és a mesterképző intézetek létrehozásával olyan mérföldkövet teremtett, amely máig meghatározza a hazai pedagógusképzés történetét.
Hangsúlyozta:
Az oktatás ügyéért dolgozó elődök munkájának megbecsülése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a nemzet szellemi gyarapodását szolgálni tudjuk.
Fotó: Kürti Emese
Halász Béla, Gúta város polgármestere hozzátette: Gúta közössége büszkén őrzi egykori plébánosának emlékét, aki lelkipásztorként és tanítóként egyaránt hozzájárult a város fejlődéséhez.
Kiemelte, hogy
Rendek József példája ma is arra tanít, hogy mindenki képességeihez mérten járuljon hozzá a közösség boldogulásához és felemelkedéséhez.
A megemlékezés további részében Sárközi János szentpéteri helytörténész röviden ismertette Rendek József életművét, majd Nagy Péter János gútai plébános atya megáldotta az emléktáblát. Az ünnepséget az iskola énekkarának tagjai zárták, akik előadásukkal tovább emelték az alkalom bensőséges, méltóságteljes hangulatát.
Fotó: Kürti Emese
Az emléktábla felavatásával Gúta nem pusztán egy kiemelkedő történelmi személyiség előtt hajtott fejet, hanem megerősítette elkötelezettségét azok mellett az értékek mellett, amelyeket Rendek József képviselt: a tudás megbecsülése, a közösség szolgálata és a nevelésbe vetett hit.
Fotó: Kürti Emese
***
Rendek József (1810–1875) Tata szülötte volt, aki teológiai tanulmányait Esztergomban, Nagyszombatban és Pesten folytatta. 1836-os pappá szentelése után hamar a népoktatás elkötelezett híveként vált ismertté: nemcsak lelkipásztori szolgálatát végezte, hanem a falusi iskolák korszerűsítésén is fáradhatatlanul dolgozott.
1842-től az esztergomi képzőintézet tanára lett, 1852 és 1861 között pedig gútai plébánosként szolgált, ekkor vezette be a vasárnapi iskolákat is. Tanítói módszertani munkája országos elismertséget hozott számára.
Később Érsekújvár plébánosa, majd esztergomi kanonok és címzetes apát lett, munkásságát világi tekintély is övezte. Egész életében a paraszti ifjúság iskoláztatásáért és a közművelődés fejlesztéséért dolgozott.
BN/Felvidék.ma
