Százharminc éve hunyt el Jedlik Ányos, a modern elektromosságtan magyar úttörője

Százharminc éve, 1895. december 13-án hunyt el Jedlik Ányos, a modern technikatörténet egyik legnagyobb magyar alakja. A Szímőn született bencés szerzetes, természettudós és feltaláló olyan úttörő felfedezésekkel gazdagította a világot, amelyek máig meghatározzák mindennapjainkat. Az ő munkássága tette Magyarországot az elektrodinamika kutatásának és oktatásának élvonalába: szerény körülmények között is képes volt nem pusztán követni, hanem több ponton meg is előzni a kor európai tudományos fejlődését.

Eredeti nevén Jedlik Istvánként látta meg a napvilágot 1800. január 11-én, majd a rendben vette fel az Ányos nevet. Munkássága azonban messze túlnőtt korának keretein. Nevéhez köthető az első villanymotor megalkotása, az öngerjesztés és a dinamóelv felismerése, a feszültségsokszorozás elve, valamint a szódavíz hazai gyártásának meghonosítása.

Földműves családból származott, édesapja azonban mindent megtett tehetséges fia taníttatásáért. A három évnyi otthoni felkészítés után tízévesen a nagyszombati bencés gimnáziumba került, majd Pozsonyban folytatta tanulmányait, ahol németül és szlovákul is megtanult – így már fiatalon három nyelvet ismert.

Jedlik Ányos (Fotó: Wikipédia)

Pozsonyi mestere, Gácser Leó meghatározó szerepet játszott abban, hogy a gimnázium elvégzése után Pannonhalmára jelentkezett a bencés rendbe. Másod-unokatestvérével, Czuczor Istvánnal együtt 1817. október 25-én vették fel őket a Szent Benedek-rendbe, ekkor kapta Jedlik az Ányos, Czuczor pedig a Gergely szerzetesi nevet.

A királyi rendeletnek köszönhetően a bencés rend saját bölcseleti tanfolyamokat is indíthatott, így Jedlik a próbaév után a győri filozófiai képzésen folytatta tanulmányait.

A rend líceumában 1818–1820 között bölcseletet hallgatott, majd a pesti egyetemen 1822-ben doktori címet szerzett, matematikából, fizikából, filozófiából és történelemből szigorlatozva. 1825-ben pappá szentelték, ezt követően a győri gimnázium, majd a líceum tanára lett. Szertárát folyamatosan fejlesztette, eszközei jelentős részét maga készítette, első találmányai is ebből az időszakból származnak.

1831-től a Pozsonyi Királyi Akadémián oktatott, nyaranta tanulmányutakat tett Ausztriába, majd 1840-ben elnyerte a pesti tudományegyetem fizikai tanszékének vezetését. Lakása is az egyetemen volt, ahol nagy gondot fordított a szertár bővítésére. Munkásságára döntően hatottak Oersted, Ampère, Arago és Faraday eredményei, amelyek a villamosságtan felé irányították kutatásait.

A reformországgyűlés ösztönzésére Jedlik már az 1830-as években elhatározta, hogy tankönyveit magyarul írja, ám az első kézirat csak 1843-ra készült el. A közoktatás 1844-ben hivatalosan is magyar nyelvűvé vált, ám a tudományos műszavak hiánya jelentős akadályt jelentett.

 Jedlik aktívan részt vett a magyar szaknyelv megteremtésében: Kazinczy Ferenc és Czuczor Gergely buzdítására számos új, máig használatos természettudományos és műszaki kifejezést alkotott.

A Toldy Ferenc által szerkesztett 1858-as német–magyar tudományos műszótár fizikai, kémiai és mechanikai részét is ő írta. Szakszavai közé tartozik többek között a dugattyú, merőleges, tehetetlenségi nyomaték, hullámhossz, szögsebesség, légnyomás és kilométer.

Jedliket 1846-tól három évre a bölcsészkar dékánjává választották, és már ekkor hangsúlyozta: a tudomány „varázsereje” biztosítja a közjó alapját. 1848 márciusában elmondott, mértékletességre intő beszéde azonban nem talált kedvező fogadtatásra, és a forradalom idején az egyetemen is háttérbe szorult: előadásait felfüggesztették, a szertár kulcsát is elvették tőle.

A kényszerszünet alatt nemzetőrként szolgált, és Pest ostroma idején saját kezűleg mentette a fizikai szertár értékeit.

A szabadságharc bukása után csak német nyelven taníthatott, szabad idejét pedig tankönyve rendezésére fordította. Ennek első kötete „Súlyos testek természettana” címmel 1850-ben jelent meg saját költségén. Bár visszatérhetett az egyetemre, a műszaki képzés leválasztása és az Institutum Geometricum átszervezése miatt egyre kevesebb hallgatóhoz jutott el.

Ebben az időszakban Jedlik egyre több energiát fordított találmányaira és tankönyveire. A már említett kötetét, a „Súlyos testek természettanát” a „Hőtan” és a „Fénytan” elnevezésű munkái követték. A művek nagy szakmai elismerést arattak: az akadémia a levelező tagságot átugorva azonnal rendes taggá választotta. 1863–64-ben már az egyetem rektoraként tevékenykedett.

Barátai – köztük Czuczor Gergely és Eötvös József – halála rádöbbentette az idő múlására, ezért fokozatosan visszavonult, hogy kutatásaira összpontosítson. Mindemellett továbbra is segítette az egyetem oktatási reformjait, és tanulmányutakat tett németországi intézményekben.

1878-ban egyetemi katedráját a fiatal Eötvös Loránd vette át, Jedlik pedig a győri rendházba vonult vissza. Itt, szellemi frissességét megőrizve, egészségi állapotához mérten tovább dolgozott egészen haláláig. 1895-ben, csaknem 96 évesen hunyt el Győrött. Életszemléletét jól összegzi utolsó napjaiban Acsay Ferenc igazgatónak mondott gondolata: számára a munka nem teher, hanem Isten adta öröm és életfeladat volt. Szenvedélyektől mentes, fegyelmezett életét mindvégig ez a csendes alkotóerő határozta meg.

Eötvös Loránddal közös domborműve a szegedi pantheonban (Fotó: Wikipédia)

Halála után a Belvárosi temető bencés kriptájában helyezték el, búcsúbeszédét Eötvös Loránd mondta. A temető bezárásáról hozott városi döntések miatt földi maradványait 1935-ben az Újtemetőbe szállították, ahol a bencések külön sírboltot építettek számára.

1942-ben Jedlik Ányos díszsírhelyet kapott – több jeles győri személyiség társaságában –, újratemetésének egyházi szertartását Boldog Apor Vilmos győri püspök végezte.

Emlékét ma is számos intézmény és kezdeményezés őrzi: a róla elnevezett Jedlik Ányos Társaság, a győri bencés gimnázium állandó Jedlik-kiállítása, valamint szülőfalujának Jedlik-múzeuma. Nevét oktatási intézmények, közterek és utcák viselik többek között Budapesten, Győrben, Dunaharasztiban, Pozsonyban, Kassán, Nyitrán, Szímőn és Zsolnán. A Magyar Elektrotechnikai Múzeum külön Jedlik-termet is fenntart. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a szímői Jedlik Társaság évente Jedlik-díjjal tiszteleg munkássága előtt. Sírkövén ma is olvasható a bibliai idézet: „Az igazak örökké élnek.”

Bartalos Nikolas/Felvidék.ma