Az Európai Bizottság élén álló Ursula von der Leyen politizálása már rég kimerítette az ön- és közveszélyeztetés fogalmát. Az EU nagykövetei előtt megtartott éves beszédében világossá tette, amit eddig sem nagyon rejtett véka alá: Ukrajna érdekei és pénzelése fontosabb számára, mint maguk az EU-tagállamok.
A blokk energiaproblémáját végletekig feszítő iráni konfliktus közepette kiadta az utasítást az uniós nagyköveteknek, hogy Ukrajna érdekeit helyezzék az EU-tagországoké fölé, és ebben ne tartsák őket vissza „a szabályalapú világrend normái”.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bármilyen eszköz megengedett, ha Ukrajna érdekeinek érvényesítéséről van szó. Itt azonban álljunk meg egy megállapítás erejéig: sokkal inkább Zelenszkij akaratáról van itt szó, mivel Ukrajna és Zelenszkij sleppjének érdekei már rég nem ugyanazok. Ukrajna érdeke a vérontás, a pusztulás megállítása lenne, Zelenszkijé pedig a támogatások dézsmálása, a háború kezdete óta tartó szabad rablás.
Az EB elnöke Zelenszkij és gyanítottan valahol az ezzel harmonikus egységben lévő saját érdekeinek érvényesítése érdekében dobja sutba az összes morális aggályt a tagországok tönkretétele árán.
A magát teljes mértékben az EU-külügyek irányítójának tekintő Ursula asszony, miközben Európa függetlenségének projektjét hirdeti, teljes mértékben alárendeli az uniós tagországokat a maffiamódszereket alkalmazó, gátlástalan Zelenszkij kénye-kedvének, s ennek érdekében mestere készséges tanítványaként arra a megállapításra jutott, hogy bár az EU a szabályalapú világrend fő támogatója, a szabályokat már nem kell betartani, ehelyett új, kreatív módokat kell találni a válságok kezelésére.
Hogy ez alatt pontosan mit ért, azt rögtön ki is nyilvánította: Ukrajnának sürgősen tartós pénzügyi támogatásra van szüksége, s ezt ők bármi áron megadják neki. Tehát szerinte ebben a jelenlegi helyzetben is ez számít az egyedüli fontos feladatnak, minden egyéb probléma (például a háborús konfliktusok, továbbá annak veszélye, hogy energia nélkül marad Európa, s térdre kényszerül a gazdaság) majd megoldja maga magát. Az ő egyedüli gondja, hogy Ukrajna ismételt és állandó pénzéhségének kielégítését és uniós tagfelvételét akadályozza egy-két engedetlen ország, melyek engedelmességre kényszerítésére szerinte bármilyen eszköz megengedett.
S mivel lényegében Zelenszkij bábjaként viselkedik, a sorok között olvasva bizony a bármilyen eszközön van a hangsúly, ami ebben az esetben ukrán meggyőzési kézikönyv szerint a zsarolás, az életveszélyes fenyegetés, a terrorista és maffiamódszerek szabadon választott spektrumát, illetve ezek tetszőleges kombinációját jelenti.
Most már csak az a kérdés, mikor jutnak el a tagországok, illetve azok döntő többsége oda, hogy mindezt végre megelégelve megállítsák Ursula von der Leyent és Európa végső tönkretételén munkálkodó társait és véget vessenek ennek az esztelen, öngyilkos ámokfutásnak?
NZS/Felvidék.ma
