Léva városa első írásos említésének 870. évfordulója alkalmából egy átfogó összegző kiállítás nyílt a Barsi Múzeum Kapitány-házában. A kétnyelvű tárlat végigvezet a város történelmén a középkortól a 20. század második feléig.
Léva első írásos említése 1156-ból származik, a Barakta község templomának adománylevelében említik meg Léva nevét – kezdte a Felvidék.ma tájékoztatását, Juhász Gábor, a Barsi Múzeum munkatársa. Az időszaki tárlatot Juhász Gábor és Pleva Péter rendezte meg.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A tárlat egy geológiai áttekintéssel indít, ami ismerteti az a vulkanikus robbanást is, amely alaposan átformálta a térséget. A következő kétnyelvű panel a már említett Baratka településről és annak középkori templomáról szól. A mára eltűnt településről ITT írtunk bővebben.
A kiállítás kitér a lévai vár történetére. Az erődítmény első tulajdonosa Csák Máté volt. Az ő birtokainak a megvédését célozta elsősorban a vár. Az Anjou-korban már a közeli bányavárosok (Bakabánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Körmöcbánya) védelmét látta el a déli síkság irányából. A török hódoltság időszakában a végvári rendszer részévé vált, az északi parancsokság székhelye volt.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Ebből a korból származó grafikák, réz- és fametszetek mutatják be a várat és a környékét. Az 1664-es lévai csatát megörökítő grafika is látható a tárlaton.
Első ízben kerültek közszemlére a történelmi városközpontban alig egy évtizede végzett jelentősebb régészeti ásatás leletei. A vár eredeti farönkfalainak maradványait fedezték fel, ezeket helyezték el a tárlaton
– folytatta a tájékoztatást Juhász Gábor. Mint hozzátette, a török kor idején használtak követ a vár és város védelmét ellátó fal kiépítéséhez.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A lévai vár a kuruc korszakban pusztul el, így jön létre a jelenleg is látható várrom. Ebben az időben épülnek fel a város legöregebb építményei. A templomépítéseket szoborállítások is kísérték. A kiállítótérben látható Nepomuki Szent János, amely eredetileg a vár szikláján állt. Emellett kiállították az 1700-as évek elejéből származó Szentháromság-szobor központi elemét, szintúgy megtekinthetők a több mint kétszázötven éves Szent Flórián-szobor maradványai is.
A történelmi térképeken végigkövethető a jelenlegi járási székhely fejlődése.
Térképeket láthatunk többek között 1860-ból és 1903-ból, ezek a térképek az egykori utcaneveket is közlik. Ha már utcanevek, a monarchia korából származó utcanévtáblák is helyet kaptak a tárlaton. Mindez lehetőséget kínál az utcanévváltozások követésére is.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A második helyiség a 20. század sorfordító változásait mutatja be. Az első Csehszlovákia időszaka mellett a második bécsi döntés utáni visszacsatolás éveire és a szocialista érára fókuszál. A változásokat a korabeli fotográfiák és sajtótermékek is bemutatják. A város fejlődését további térképeken követhetjük végig. Itt található az 1935-as térkép és a visszacsatolás idejéből is találunk térképet. A korszakból származó eszközök között a lévai ónixtermékek is fellelhetők. Megjelenik a szocializmus esztelen épületrombolása is. A fotókon látható a szanálás és a korszakra jellemző épületek megszületése.
Az egyes korszakokból képeslapok kerültek be a kiállítási anyagba. A komoly gyűjteményben a legidősebb képeslap 1898-as datálású, a legfiatalabbak a szocialista időszakból származnak. Léva változásai, fejlődése a képeslapokon keresztül vizsgálható.
A kiállítás összeállításához a Barsi Múzeum gyűjteménye mellett már intézmények és magánszemélyek értékes darabjait is felhasználták. Többek között az Oroszkai Hadimúzeumtól, a Kosztolányi testvérektől, illetve Juhász Gábortól kölcsönözték ezeket.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
„A tárlat végigvezet a város teljes történelmén. Értékes adalékot ad mind a lévaiaknak, mind a városba látogató turistáknak” – jegyezte meg Juhász Gábor. Hozzátette: a hiánypótló kiállításon a város fejlődését és múltját követhetjük végig.
A Léva történelmi mozaikja kiállítás június közepéig tekinthető meg a Barsi Múzeum Kapitány-házában. A tárlat Léva város támogatásával valósult meg.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Pásztor Péter/Felvidék.ma
