A magyarok soha nem adják meg magukat, kitartásuk a nehéz időkben a mai kor számára is példa lehet – állapította meg a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap szombaton a mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából közölt jegyzetében.
A mohácsi csata II. Lajos cseh és magyar király halála miatt sorsdöntő volt a csehek, és még inkább a magyarok számára – írja az 1526: ötszáz év Közép-Európa megreformálása óta című cikkében Jan Kudrna cseh alkotmányjogász.
A szerző emlékeztet: míg Mohács előtt hetven évvel Hunyadi János Nándorfehérvárnál megállította a törökök előretörését Európába, ez most Mohácsnál nem sikerült. A vesztes mohácsi csata következtében „Magyarország 160 évre gyakorlatilag ki lett törölve a térképről”, kihalt a Jagellók cseh-magyar ága, s mindkét ország trónját a Habsburgok foglalták el.
Míg a csehek számára a Habsburgok trónra lépése „nem jelentett semmiféle tragédiát”, addig a magyarok számára a mohácsi csata „azonnali és közvetlen tragikus következményekkel járt”.
A magyarok „mindezek ellenére bebizonyították rendkívüli szívósságukat. Saját államuk eszméjét soha nem adták fel és a sok vereség ellenére nem szűntek meg védelmezni rendi kiváltságaikat a Habsburgok ellenében, akik igyekeztek az abszolutizmust bevezetni” Magyarországon is – írja Jan Kudrna.
Ez a magyar igyekezet az osztrák-magyar kiegyezésben csúcsosodott ki, amikor is gyakorlatilag kettéosztották a Habsburg birodalmat és „Magyarország teljes egészében újra visszatért a történelem színpadára, bár csak ötven évre”. Az első világháborús vereség „a magyarok számára tragikus következményekkel járt”, míg a csehek lehetőséget kaptak államiságuk felújítására – olvasható a cikkben.
A cseh alkotmányjogász szerint Mohács mai kornak szóló üzenete az, hogy semmi sem tart örökké. Valószínű, hogy a csehek ezt a történelmi eseményt nemigen fogják emlegetni. Más a helyzet a magyarok esetében, s nyilván nem volt véletlen, hogy a parlamenti választások előtti kampányban is feltűntek a Nagy-Magyarország térképek.
Mohács ugyanis azt mutatja, hogy bár emberi szempontból a 160 év hosszú idő, a történelem szempontjából ez csak egy pillanat, amelynek eltűntével minden másképp lehet. A kerek közép-európai évforduló alkalmából talán érdemes lenne erről is elgondolkodni – zárja jegyzetét Jan Kudrna a Mladá Fronta Dnes című napilapban.
MTI/Felvidék.ma
