A Magyar Kultúra Napján Sopronban három polgári egyesület közösen szervezett ünnepséget, amelyen Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke mondott beszédet.
A Soproni Kálvin Kör, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége soproni szervezetével és a Luther Szövetséggel együttműködésben idén – immár 14. alkalommal rendezett ünnepi estet.
A Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának díszes aulája megtelt soproni érdeklődőkkel. Jelen volt a város polgármestere és az egyetem rektora.
Az ünnepség kezdetén a Fidelissima Vegyeskarral együtt énekelhette el a közönség a Himnuszt. A költemény ezúttal teljes egészében is elhangzott Tóth András versmondó tolmácsolásában.
A Magyar Kultúra Napjára szervezett idei ünnepségen közreműködött a Fidelissima vegyeskar Arany János karnagy vezetésével. Tóth András, az egyetem hallgatója pedig Duray Miklós könyveiből, írásaiból olvasott fel szemelvényeket (A magyar nemzet napja – Gondolatok a Himnusz születésének napján – teljes egészében olvasható Duray Miklós honlapján: ITT).
Az est egyik házigazdája, Szarka László az alábbi szavakkal köszöntötte az est szónokát: ‘A középkorú és idősebb generációból legtöbbünknek 1983 szeptemberétől ismerős a Duray név. Azóta, amióta a MTV Hét című műsorában egy kék öltönyös, duplasoros-ezüstgombos zakós műsorvezető (Hajdú János) elítélte Csoóri Sándort, mert előszót írt egy Amerikában megjelent könyvhöz, Duray Miklós: Kutyaszorító című művéhez. 2008-ban Csoóri Sándor volt az ünnepi előadónk, s mondandója – bár akkor még nem tudhattuk – mintegy előszava lett a mai előadásnak. 1983 óta sok minden történt, de az alaphelyzet sajnos kísértetiesen hasonló a negyedszázaddal ezelőttihez. Egyik oldalon Csoóri és Duray, a másikon az idegenekhez húzó mai hajdújánosok, közöttük pedig a megtévesztett és közömbössé félemlített nép. Előbb-utóbb mindenkinek döntenie kell, melyik oldalra áll. A végeredmény felelősségében pedig majd osztoznia kell minden értelmiséginek. (Példának okáért azoknak a „hajdújancsik”-nak is, akik ezt az eseményt – tudatosan, vagy véletlenül – elhallgatják a soproniak elől.)”
Duray Miklós ünnepi beszédében szóba hozta az ünnepi nap dilemmáját, nevezetesen azt, hogy január 22-én, a Himnusz születésnapján igazából a Magyar Nemzet Napját kellene ünnepelnünk: ,,Kölcsey ars poeticája és ars politicája három pillérre épült. Az egyik volt a nemzet – ez a pillér a Himnusz által hagyott örök nyomot bennünk. A másik a jövőért cselekvő, lankadatlan kritikai aktivizmus. A harmadik a haza. Ez utóbbinak gyémántba vésett mondata tíz évvel a Himnusz után született:
„Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe s fiadnak
Hagyd örökül, ha kihunysz: A haza minden előtt!”
Ezt az üzenetet folytatta Petőfi Sándor 1846-ban a forradalom előhírnökének tekinthető, versbe foglalt gondolatával „Haza csak ott van, hol jog is van, / S a népnek nincs joga”.
Kölcsey életművének lényegét talán Szerb Antal summázta mindeddig legtalálóbban; „A hazaszeretetet ő emelte fel a filozófiai gondolat és a vallási világkép síkjába, ő talált szavakat a magyar idealizmus számára, ő alkotta meg a nemzet imáját” – mondta Duray Miklós, aki Kölcsey időtlenségét, azaz időszerűségét több, a magyar irodalom későbbi nagyjainak példájával is igazolta, megemlítve Babitsot, Juhász Gyulát, Karinthy Frigyest, Reményik Sándort és idézve Nagy Lászlót.
,,Kölcsey a hazáról még egyértelműen úgy gondolkodott, mint a nemzet otthonáról, mert ez a kettő oszthatatlan volt. Száz évvel a Himnusz születése után a nemzet és a haza közé – Trianon miatt – egy államjogi diszkrepancia feszült.
Szerb Antal így írt Kölcseyről 1934-ben „Aki a hazáját tett-erősen szereti, teljesíti emberi kötelességét a földön”. Ezt ma, (…) Kölcsey időszerűségét is figyelembe véve én úgy látom: ha szeretjük nemzetünket, újrateremthetjük a hazánkat, hogy végre jöjjenek ránk víg esztendők” – mondta
Firtl Mátyás , a Győr-Moson-Sopron Megyei közgyűlés alelnöke átadta Giczy János, soproni festőművésznek a Győr-Moson-Sopron Megye Szolgálatáért Díjat. A nagyszámú érdeklődőt vonzó eseményen Sopron városát dr. Fodor Tamás polgármester képviselte.
(Felvidék Ma, portal.sopron.hu – B.Tóth Éva)
