A Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács (MIAT) és a szlovák Euroatlanti Központ (Euroatlantické Centrum) szimbolikus célzattal Révkomáromban és Komáromban rendezett kétnapos konferenciát a hét végén április 24-26. között. A NATO 60. születésnapját illetve Szlovákia és Magyarország EU-csatlakozásának 5 éves évfordulóját ünneplő rendezvény záró eseményére a két várost összekötő hídon került sor.
A magyar és a szlovák Külügyminisztérium védnöksége alatt álló konferencia szombaton (április 25.) négy panelvita keretében vitatta meg Magyarország és Szlovákia közös kihívásait és céljait. Az első két panel a NATO 60. évfordulója alkalmából kül- és biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozott, míg a délutánra eső második panelben az ötéves uniós tagság került fókuszba.
„A szlovák-magyar biztonságpolitikai konferencia nagy örömömre áttekintette mindazokat a közös érintkezési pontokat, melyekre Magyarország és Szlovákia NATO-szövetségesi és európai uniós partnerségi viszonyából itt, Közép-Európában, mint (…) két, egymás jövőjéről kötelességszerűen törődni kívánó ország támaszkodni tud.” – mondta Horváth Gábor, a Külügyminisztérium Biztonságpolitikai és Nonproliferációs Főosztályának főosztályvezető-helyettese.
A konferencia résztvevői emléktáblát avattak a Komárnot és Komáromot összekötő hídon, majd bemutatásra került egy szimbolikus könyv is, amelyben „új fejezetet nyitottak” a magyar-szlovák kapcsolatokban.
„Ez egy szimbolikus könyv, a szlovák-magyar kapcsolatok jelképe. Új fejezetet kívánunk nyitni ebben a könyvben. Ez a fejezet nem az új határok építéséről szól. Erőfeszítéseinek célja, hogy eltávolítsa és elfeledtesse a határokat, különösképpen a mentális jellegűeket.” – mondta Michal Kovacs, a szlovákiai Euroatlanti Központ alelnöke.
A MIAT és az Euroatlanti Központ egyaránt hangsúlyozni kívánta, hogy a kapcsolatok javításában az ifjúságnak lesz kiemelkedő szerepe. A szervezők célja az volt, hogy „a fiatal generáció megismerhesse a két ország közös értékeit”. Ennek érdekében a hatvan résztvevő harminc magyar, és harminc szlovák egyetemi hallgatóból állt.
Az ünnepélyes avató után a fiatalok és a két ország államigazgatásának képviselői átsétáltak a hídon, amely Révkomáromot és Komáromot összeköti.
A két város 1918-at megelőzően összetartozott, egy közigazgatási egységet alkotott, de az első világháborút követően határátkelő épült itt, amely egészen a schengeni határnyitásig fennállt.
A harmadik napon megrendezésre kerülő, szintén szimbolikus jelentőségű futballmérkőzésen nem magyar és szlovák, hanem vegyes csapatok küzdöttek egymás ellen, hogy „példával szolgáljanak mindkét ország közvéleménye számára”.
A hétvégi programot lezárandó, a résztvevők közös nyilatkozatot adtak ki, melyben egyrészt a fenti példamutatást, másrészt pedig az együttműködést, mint a közös fejlődés előfeltételét hangsúlyozzák.
„A NATO fennállásának hatvanadik, valamint európai uniós tagságunk ötödik évfordulóján nyitjuk meg a szomszédsági kapcsolatok új fejezetét, amely egy új kezdetet jelöl, és ami egyben azt is jelenti, hogy előítéleteinket, illetve történelmi sérelmeinket magunk mögött hagyjuk. Ha felismerjük e szövetséges és partneri viszony lehetőségeit, akkor tudjuk igazán értékelni a szabadságot és jólétet.” – szól a nyilatkozat.
Az új külügyminiszter is új fejezetet nyitna
Az EurActiv-nak adott exkluzív interjújában Balázs Péter külügyminiszter elmondta, ő maga is új fejezetet nyitna a szlovák-magyar kapcsolatokban.
Véleménye szerint a szlovák állam annyira fiatal, hogy még az új államok jellegzetes identifikációs szakaszában van, amikor magát a környező országokhoz képest igyekszik meghatározni. Balázs Péter rámutatott, hogy északi szomszédunk könnyen úgy érezheti „elszámolni valója van” Magyarországgal, mivel mi ezer évig „ültünk a nyakukon”.
„A magyarellenesség nem most született, a magyarellenesség már ott volt az elnyomott szlovákok körében. A szlovák gyereknek nádpálcával verték fejébe a magyar nyelvet a monarchia idején, mert nem tudott szerencsétlen egy szót sem magyarul, mikor hat évesen bement az iskolába. Így kezdődött a kapcsolat.” – fogalmazott az új külügyminiszter a beiktatását követő második napon.
Vélemények:
Horváth Gábor, a Külügyminisztérium Biztonságpolitikai és Nonproliferációs Főosztályának főosztályvezető-helyettese az ifjúság kezében látja a békés kapcsolatok kulcsát.
„A civil társadalom és elsősorban a fiatalok, a jövő generációja kezében van nagyon sok minden, ami a két országot nem elválasztó, hanem összekötő biztonságpolitikai stabilitási megfontolásokat illeti és érinti. Amennyiben a politika kész arra, hogy hallgasson a civil társadalom és az új generáció üzenetére, szilárd meggyőződésem, hogy nem csak egy szimbolikus eseménynek vagyunk a részesei. Szeretném, ha az új fejezet nyitása nem csak szimbólum lenne, hanem végre valósággá válna a két egymás mellett élő ország történetében. Az Önök generációja lesz az, aki ezt a lapot történetekkel, valósággal, új kapcsolati elemeket fogja megtölteni.” – mondta Horváth Gábor.
Juraj Migaš, a Szlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a jövőbeni együttműködésre szólított fel. „Hozzunk létre új barátságokat, kezdjünk új kapcsolatokat, nyissuk meg a vitát. Szeretnék minden jelen lévőt arra kérni, legyen a jövőben nagykövete ennek a kezdeményezésnek.”
Michal Kovacs, a szlovákiai Euroatlanti Központ alelnöke a mentális határok lebontását emelte ki elsődleges célként.
„Ez egy szimbolikus könyv, a szlovák-magyar kapcsolatok jelképe. Új fejezetet kívánunk nyitni ebben a könyvben. Ez a fejezet nem az új határok építéséről szól. Erőfeszítéseinek célja, hogy eltávolítsa és elfeledtesse a határokat, különösképpen a mentális jellegűeket.” – mondta Kovacs.
Kovács Kristóf, a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács (MIAT) alelnöke az új generáció felelősségét hangsúlyozta.
„A fiatal generáció felelőssége hatalmas, ugyanis a ma fiataljai lesznek egyszer majd a jövő vezetői. Remélem nekünk sikerül majd azt elérnünk, amit az előző generáció a legnagyobb igyekezetük és akaratuk ellenére sem tudtak megvalósítani: egy békés, együttműködésen és prosperitáson alapuló szlovák-magyar kapcsolatokat.” – mondta Kovács.
„A könyv jelképezi azt az új fejezetet, amit a két ország ifjúsága közös szándékkal, egységes akarat-elhatározással fog nyitni és ezáltal reménykedjünk, hogy a magyar-szlovák kapcsolatban is új fejezet fog nyílni” – tette hozzá a MIAT alelnöke.
Balázs Péter külügyminiszter szerint Magyarországnak elsősorban türelemmel kell viseltetnie északi szomszédja felé. Az új magyar külügyminiszter ugyanakkor szkeptikusan beszélt arról, vajon a közeljövőben megteremtődnek-e a kiegyensúlyozott kapcsolatok feltételei.
„Nekünk végtelen türelemmel kell bánnunk velük, és ehhez a mostani szlovák kormány nem a legjobb partner. De mire ott esetleg beérik egy jobb, addigra Magyarországon lehet egy olyan kormány, ami nem ezt a vonalat viszi tovább. Türelem és megértés szükséges. Ha kell, keménynek kell lenni, de nem mindig az a jó megoldás.
Felvidék Ma, euractiv
