A Most-Híd képviselői a felvidéki magyar pedagógustársadalmat teszik felelőssé a közoktatási törvény elhibázott módosításáért – vélekedik Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója, aki szerint érthetetlen, hogy a minimális tanulói létszámok alól miért csak a nem teljes szervezettségű, 1-4. évfolyamos iskolák kapnak kivételt, miközben jóval több teljes szervezettségű, de a minimálisan előírt létszámot nem teljesítő iskola veszélyeztetett.
Fodor szerint Bugár Béla és Vörös Péter legfrissebb blogbejegyzéseiben azt kívánja elhitetni a közvéleménnyel, hogy a pedagógusszövetség az elmúlt három évben nem beszélt másról csak a „kisiskolák” problémájáról és azok megmentésének szükségességéről, a kis létszámú teljes szervezettségű iskolákról pedig elfelejtkezett.
Bugár blogjában egyenesen a Most-Hidat tünteti fel áldozatként. „Egyszerre rengetegen lettek, akik elmondták, hogy mit kell csinálni. De azt, hogy hogyan, azt még nem hallottuk. Lassan odáig jutottunk, hogy ez az eredmény nem is kell. Már nem elég az alsó tagozatos kisiskolákat megmenteni, az összes kis létszámú iskolát tessék megmenteni. Pedig három éve mindenki kisiskolákról beszél. Most a Híd a hibás, mert még ezt, meg azt, meg amazt is meg kell oldani” – írja a pártelnök.
Vörös Péter, a Most-Híd parlamenti képviselője még tovább megy, és a civil szervezeteket, pedagógusokat teszi felelőssé amiért azok hallgattak a kis létszámú teljes szervezettségű iskolák problémáiról. „Én még emlékszem arra, hogy a Čaplovič-féle módosítás elfogadása idején politikusok és civil szervezetek, pedagógusok és az SZMPSZ képviselői egymást támogatva transzparensekkel, koporsóval vonultak és követelték a KISISKOLÁK megmentését. Nem, nem a magyar iskolarendszer megmentését, nem a kis létszámú iskolák megmentését, nem a kvóták eltörlését an block, hanem igenis a kisiskolák megmentését. (…) Amikor megjelent a Plavčan-féle módosítás a tárcaközi egyeztetésen, akkor hirtelen mindenkinek eszébe jutott, hogy hoppá, nem is a kisiskolákat kell megmenteni” – írja Vörös.
Fodor Attila szerint a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) határozottan vissza kell utasítania, hogy a Most-Híd képviselői, asszisztensei és oktatási szakértői által „elbaltázott törvénymódosítást a szakmára kenjék”. „Véleményem szerint
nem osztozhatunk a közös felelősségben olyasmiért, amibe nem kaptuk meg a beleszólás jogát.
Vagy megkérdeztek közülünk valakit, kikérték a szakma véleményét a törvénymódosítás tervével kapcsolatban? Tudtommal az anyaghoz mi is csak a nyilvános, internetes tárcaközi véleményezés során jutottunk hozzá – a sokéves tapasztalat alapján kimondhatjuk, ebben a stádiumban már soha senki lényeges dolgon változtatni nem tudott. A jelek szerint maga a Híd sem, hiszen nem vették figyelembe a környezetvédelmi tárca javaslatát” – jegyzi meg Fodor, hozzátéve, a vádaskodásoknak az a része sem igaz, hogy a szakma nem foglalkozik folyamatosan a magyar iskolahálózat gondjaival, hogy nincsenek javaslataik és elképzeléseik. „Konferenciák, kistérségi fórumok, tanulmányok, oktatáspolitikai tárgyalások sora tanúsítja az ellenkezőjét” – emeli ki a szakember.
Fodor Attila úgy véli, hogy az SZMPSZ-nek határozottan világossá kéne tenni, hogy a szövetség nem lesz a politikai pártok játékszere, érdekeik, kampányaik kritika nélküli kiszolgálója és szószólója.
„Talán, ha a Híd párt (vezetői, oktatási szakértői) kommunikáltak, egyeztettek volna a szakma képviselőivel, akkor a kormányprogramba sem egy, a magyar iskolákra nézve katasztrofálisan gyenge fejlesztési portfólió került volna.
De az egyeztetés akkor is elmaradt, ahogy a közoktatási törvény módosítása során is. Ennyit az együttműködésről” – nyilatkozta Fodor, aki nem érti azt sem, hogy a szlovákiai magyar sajtó mi okból „maszatolja” el ezt a problémát, és miért nem kérdez rá valaki egyértelműen arra, hogy miért csak a nem teljes szervezettségű iskolákat vették bele a törvénymódosításba, miközben mindenki számára ismert és nyilvánvaló volt, hogy közel háromszor annyi teljes szervezettségű iskolánkat is érinti a minimális tanulói létszám szabálya.
Fodor Attila rámutatott arra is, hogy az elmúlt egy évben legalább négy-öt olyan dokumentum is kikerült az SZMPSZ és a Comenius Intézet műhelyéből, amely a Most-Híd vádaskodásainak ellenkezőjét igazolja. 2015 júliusában például Fodor a magyar iskolák problémájáról kidolgozott egy anyagot a kormányhivatal illetékes bizottsága számára.
Decemberben aztán Jókai Tiborral, az SZMPSZ elnökével – a nemzetpolitikai államtitkárság számára – kidolgozták a veszélyeztetett iskolák jegyzékét, idén januárban pedig Pék Lászlóval a Draxler által összehívott tanácskozáson vetették fel ezt a problémát.
Fodor ugyancsak megjegyezte, hogy április 6-án (a kormányprogram kidolgozásának folyamatában) a Peter Krajňákkal lefolytatott tárgyaláson egy nyolcpontos probléma-, illetve javaslatcsomagot adtak át az államtitkárnak, az anyagot pedig elküldték Peter Plavčan oktatási miniszternek is.
Fodor véleménye szerint a fenti anyagok mindegyikéből egyértelműen és nyilvánvalóan kiolvasható, hogy a szakma az elmúlt években folyamatosan a veszélyeztetett iskolák teljes köréről beszélt.
