Törökországban sikertelen puccskísérlet zajlott, mely egy éjszaka alatt összeomlott. A puccsisták a demokrácia védelmében kívánták átvenni az uralmat. Az ország történetében többször előfordult, hogy a hadsereg vette át a hatalmat, amikor úgy látta, veszélyben forog a szekularizált politikai berendezkedés. A világ politikusai most ünnepelnek. Törökországban ismét győzött a demokrácia! – szajkózzák.
A diktatúrát kiépíteni készülő államfő leverte a demokrácia védelmében indult puccsot.
Allahnak hála! Valóban a demokrácia győzött? A politikusok esze rövid, vagy abban bíznak, hogy az embereké is az. Pedig csak másfél év történéseit kell áttekintenünk. 2015 júniusában hiába győzött a 2002 óta kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), melyet Recep Tayyip Erdoğan vezet, 18 mandátummal többet kellett volna szereznie, hogy egyedül alakíthasson kormányt és alkotmánymódosítással elnöki rendszerré alakítsa át az országot. Így a koalíciós tárgyalások nem vezettek/vezethettek eredményre. Az AKP nyilván abszolút többségre vágyott, nem maradt más megoldás, mint a választások megismétlése.
Az AKP a győzelem érdekében sok, teljesen elfogadhatatlan és antidemokratikus eszközt vetett be. Újságírókat tartóztattak le, az ellenzéket erőszakosan elhallgattatták, vagy nyíltan választási csalásokra bujtottak. Hogy a konzervatívokat és vallásos választókat megnyerjék, a török szekularizációt biztosító törvényeket töröltek el. Durva retorikájukkal a kurdellenes szélsőjobb szavazatokat is sikerrel begyűjtötték. Pedig korábban Erdoğan ellátogatott a kurdokhoz és több kedvezményt helyezett kilátásba.
Ha az előző választásokon 42, most a szavazatok majd 49%-át gyűjtötték be. Így a parlamentben az 550 fő közül 317-en ülnek színeikben (majd 58%). Abszolút többséget szereztek.
Erdogan, a keménykezű török elnök (Fotó: telegraph.co.uk)
Azután tavaly decemberben arról érkeztek hírek, hogy naponta küldenek rács mögé újságírókat olyan mondvacsinált ürüggyel, hogy megsértették az elnököt. Futószalagon hurcolták a publicistákat bíróság elé. A kormánnyal szemben kritikus médiumokat zaklatták. A rendőség televíziókat foglalt el. A kurdok lakta területeken polgárháborús helyzet alakult ki. Tavaly év végén Erdoğan kijelentette, a kurd autonómia követelése hazaárulás. A kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) társelnöke ugyanis támogatja a kurdok önrendelkezési követelését. Ez a kisebbség megelégedne egy spanyolországi típusú autonómiával.
A világ meg hallgatott. Nyilván ez a demokrácia!
De Erdoğannak más gondjai is voltak már. A török alkotmány szerint az államfőnek egyetemi végzettséggel kell rendelkeznie. A Legfőbb Választási Bizottság egyik bírája szerint viszont neki nincs semmilyen felsőfokú végzettsége, bemutatott diplomája hamisítvány, melyet állítólag a Marmara Egyetem Közgazdaságtudományi és Közigazgatási Karán szerzett. 1981-ben az egyetem még nem létezett, csak a következő évben nyitotta meg kapuit.
A török államfő tehát egy középiskolai szintű képesítéssel rendelkező imám.
A Nyugat és Amerika pedig megint hallgatott.A magyarázat szerint Európát a menekültekkel tartják sakkban, az Egyesült Államok számára viszont a török légitámaszpontok és az Iszlám Állam bombázása az elsődleges. A 20 millióra becsült törökországi kurd kisebbség helyzete, pusztulása másodlagos. Volt már erre példa a török történelemben. Amikor a német diplomácia figyelmeztetett, hogy fel kellene lépni az örmények lemészárlása ellen, Theobald von Bethmann-Hollweg német kancellár és külügyminiszter 1915. december 17-én az indítványra a következőket írta: „Nekünk egyetlen célunk az, hogy Törökországot a mi oldalunkon tartsuk a háború végéig, és közömbös, hogy ebbe belepusztulnak-e örmények, vagy sem.” Következmény? Nagyjából egymillió örmény „tűnt el” az 1,2 millióból, és a német császárság dicstelen vereséget szenvedett.
Ha a választási manipulációk fölött a demokrácia mezében tetszelgő nyugati politikusok elsiklottak, most megszólaltak. John Kerry amerikai külügyminiszter török kollégájának azt mondta, teljes mértékben támogatják Törökország demokratikusan megválasztott polgári kormányát és demokratikus intézményeit! Christian Kern osztrák kancellár arra figyelmeztetett, hogy minden török pártnak kivétel nélkül tiszteletben kell tartania az alapvető demokratikus jogokat és elítélte az erőszakot.
Növessze Allah hosszúra szakállukat! Erdoğan meg kedvére tisztogathat. Elképzelhető, hogy a halálbüntetést is visszaállítják.
