Fodor Attila, a komáromi székhelyű Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója is reagált Keszegh Béla interjújára, amely az Új Szóban jelent meg június 22-én, és a hírportálunkon tegnap közölt jegyzetre. Köszönjük, és a két levelet közöljük:
Tisztelt Szerkesztőség,
még szerencse, hogy színes az élet, s ugyanazt a dolgot
többféleként lehet látni… Én pl. a tegnapi Keszegh-interjút úgy láttam, hogy (ismeretlenül is) az alábbi üzenet megírására késztetett.
Sőt, ha most lenne egy nap szabadom (ami pillanatnyilag nincs), szívesen írnék az Új Szóba a Keszegh-interjú folytatásaként egy cikket. A helyzetünkről, annak tarthatatlanságáról.
Mert amit sokan elbagatellizálnak (a sajtó szerepe, hatalma, befolyása, manipulatív ténykedése, összefonódások, … ), az a demokrácia és az egészséges fejlődés alapeleme, csak mi, itt még éretlenek vagyunk ehhez…
Én, függetlenként, minden cikknek, írásnak, megnyilatkozásnak örülök, ami segíti a tisztulást. Még az sem tragédia, ha olyantól származik, aki maga is benne van (volt) az „iszapban”. Ha egy „szervezet” (ember, közösség, …) képes az öntisztulásra, ott még van remény…
Üdvözlettel: Fodor Attila
Tisztelt Keszegh Béla,
engedje meg, hogy így, ismeretlenül is gratuláljak a mai Új Szóban megjelent interjújához: egyrészt a (példaértékű) személyes döntéséhez, másrészt, ahhoz, amit nyíltan kimondott.
Jómagam ugyancsak sokat viaskodtam a civil szféra politikai megszállása ellen, s bizony, az elmúlt 6-7 évben keserűen tapasztaltam, hogy a szlovákiai magyar politikai és közélet lezüllött és „eliszaposodott”. Remélem és abban bízom, hogy az Ön interjúja (is) hozzájárulhat a „lecsapoláshoz”.
Köszönöm.
Tisztelettel: Fodor Attila
Kapcsolódó cikkünk:
Keszegh Béla iszapbirkózása