Az elmúlt időszakban bekövetkezett történések az Európai Unió életében – mint a gazdasági válság, a Brexit, a francia elnökválasztás vagy a migrációs válság – a jövőben igencsak nagy hatással lehetnek a V4 államaira. Egyre inkább erősödik az EU vezetésének azon rétege, amely a két- illetve többsebességes EU koncepció bevezetésére törekszik. Ez a terv azonban az unió keleti országaira az elemzők szerint negatív hatással lesz.
A V4 országai az európai uniós csatlakozásuk óta sokat nyertek az új tagsággal, ugyanis több csatornán keresztül is hozzáférhetnek az Unió strukturális alapjaihoz. A Visegrádi országok számára ez mintegy 152 milliárd eurós forrást jelent a 2014-2020 közötti ciklusban. A keleti államok a csatlakozás óta növelni tudták külkereskedelmüket, beruházásaikat, termelékenységüket.
A kétsebességes EU koncepció azonban gátat szabna a jövőben kiosztásra kerülő támogatásoknak. Az EU befolyásos államai – élén a német és a francia vezetéssel – egyre inkább sürgetik ennek megvalósítását.
Eddig is létezett a többsebességes Európa, ugyanis az egyes országok kimaradhattak némely közösségi szintre emelt ügyből, mint például az eurózónához, vagy a schengeni övezethez való csatlakozásból. Az új francia elnök, Emmanuel Macron megválasztásáig azonban kevés szó esett erről.
A jelenlegi francia vezetés fő célja, hogy az euróövezet tagjai közös parlamentet hozzanak létre, melynek az élére közös pénzügyminisztert nevezzenek ki, továbbá közös európai adósság és kötvénykibocsátás bevezetését is tervezik. Ennek következtében tehát az eurózóna országai valamilyen szinten elkülönülnének az EU többi tagállamától.
A többsebességes koncepció kialakításával az EU keleti országai úgynevezett „másodosztályú” EU taggá válnának. Ez számos negatív következménnyel járna: ebben az esetben nagymértékben megcsappannának a támogatások, és még jobban felgyorsulna a nyugati kivándorlás. A legsúlyosabb következmény viszont az lenne, hogy nagy valószínűséggel mindenkorra elszállna annak esélye, hogy a kelet-közép-európai térség felzárkózzon a fejlettebb államokhoz.
Ennek következtében a keleti országok az unió perifériájára kerülnének. A többsebességes Európa tehát valójában nem más, mint az EU keleti bővítésének visszafordítása.
A visegrádi négyek közül egyelőre csak Szlovákia tagja az euróövezetnek, amelyet a szlovák kormányfő szívesen ki is használ. „Ha a többsebességes Európa valósággá válik, akkor Szlovákia az európai integráció középpontjában szeretne lenni, célja a gyorsabb integrációba való bekerülés” – jelentette ki Robert Fico a többsebességes EU koncepció kapcsán.
A V4-ek további három tagja azonban teljes mértékben elutasítja a tervezetet, ugyanis az integráció többsebességessé tétele az Európai Unió végét jelentené. Véleményük szerint nem szabad beleegyezni az EU-n belüli megosztásokba, mivel az egyenes út a szétváláshoz.
(MTI/Portfolio/Világgazdaság)
