Négy párt jutott a parlamentbe a területi listákra leadott szavazatok alapján az április 11-ei országgyűlési választások első fordulóját követően. A Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP lépte át az ötszázalékos országgyűlési küszöböt. Valamennyi területi listát a Fidesz-KDNP nyerte meg az első fordulóban. Az MSZP 11, a Jobbik 9 területi listán lett második. Az Országos Választási Iroda 265 mandátumot osztott ki, ebből 206 a Fidesz-KDNP-é. Az MSZP 28, a Jobbik 26, a Lehet Más a Politika 5 mandátumhoz jutott. A Fidesz-KDNP 119 egyéni és 87 területi listás mandátumot kapott. A három másik párt csak a területi listákról jutott képviselői helyekhez.
A Fidesz-KDNP négy területi listán – Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok – kevesebb szavazatot kapott, mint 50 százalék. A legkevesebb voksot – 45,71 százalékot – Heves megyében szerezte a pártszövetség. Két megyében – Bács-Kiskun és Vas – a szavazatok több mint 60 százalékát kapta a Fidesz-KDNP. A legnagyobb arányban – 62,86 százalék – Vas megyében nyert.
Az MSZP Budapesten, valamint Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Baranya, Csongrád, Fejér, Győr és Veszprém megyében lett második. A többi területi lista második helyezettje a Jobbik.
A Lehet Más a Politika Budapesten szerepel a legjobban, 12,75 százalékkal harmadik lett a Jobbik előtt.
Az első forduló eredményei:
1. FIDESZ-KDNP (52,76 százalék, 2.679.344 szavazat)
2. MSZP (19,31 százalék, 980.484 szavazat)
3. Jobbik (16,69 százalék, 847.591 szavazat)
4. LMP (7,43 százalék, 377.317 szavazat)
5. MDF (2,66 százalék, 134.882 szavazat)
6. Civil Mozgalom (0,90 százalék, 45.493 szavazat)
7. MUNKÁSPÁRT (0,11 százalék, 5.588 szavazat)
8. MSZDP (0,08 százalék, 4.105 szavazat)
9. Összefogás Pártja (0,05 százalék, 2.715 szavazat)
10. MIÉP (0,03 százalék, 1.278 szavazat)
Mivel 57 egyéni választókörzetben senki nem kapott többséget, ezeken a helyeken április 25-én tartják a választások második fordulóját, amelyen a legtöbb szavazatot szerző képviselőjelölt jut mandátumhoz. A második fordulót követően osztják szét az országos listán szereplő jelöltek közt a listás mandátumokat, a megszerzett töredékszavazatok alapján.
Forsense: a Jobbikot és az LMP-t segítette a fiatalok aktivitása
A választások eredményével kapcsolatosan több felmérés készült, amely azt kutatta, melyik pártnak milyen a választói háttere. A korábbi választásokon megszokottnál több fiatal vett részt a voksoláson – derül ki a Forsense kutatásából. Az intézet szerint ez az LMP-nek és a Jobbiknak kedvezett. A felmérés szerint közös a két, újonnan parlamentbe jutott pártban, hogy szavazóik csaknem fele 35 év alatti, és csak 10 százalékuk 55 év feletti. Mindkét párt támogatóiról elmondható, hogy a 2006-os országgyűlési választáson mintegy 30 százalékuk még nem szavazhatott – olvasható az elemzésben. A Forsense adatai alapján a 24 év alattiak körében a Jobbik és az LMP a választók megközelítőleg 40 százalékának a szavazatát megszerezte, miközben a teljes szavazó népesség 24 százaléka voksolt rájuk.
A korábbi voksolások tapasztalata az volt, hogy a fiatalok kisebb arányban mennek el szavazni, mint az idősebb korosztályokhoz tartozók. A választás napján végzett Forsense-kutatás szerint ebben változás történt: a szavazáson részt vevő 35 év alattiak aránya megegyezett a teljes lakosságon belüli arányukkal.
Az MSZP-szavazók 90 százaléka bevallása szerint mindig is a szocialistákra szavazott – áll az elemzésben. Ebből az is következik, hogy a szocialista párt szinte egyáltalán nem tudott új szavazókat mozgósítani. Az MSZP támogatói bázisa ráadásul az idősebb korcsoportokra szűkült: a párt szavazóinak kétharmada 55 évesnél idősebb – írja a Forsense elemzése, hozzátéve: a szocialista szavazók fele szakmunkás végzettségű vagy legfeljebb nyolc általánost végzett.
Ezzel szemben a Fidesz – miközben szavazóinak negyedét az elmúlt négy évben szerezte meg – az utolsó hetekben is tudott szimpatizánsokat gyűjteni. A párt a legtöbb támogatót a 45 és 54 év közöttiek táborában mondhatja magáénak, de a Forsense elemzése szerint a nyugdíjasok körében is felülmúlta az MSZP-t.
A kutatás alapján a Jobbik bázisának mintegy 60 százaléka az utóbb tíz hónapban sorakozott a párt mögé, a radikális párt választóinak 10 százaléka pedig az utolsó pillanatig mérlegelte szavazatát.
Egy-két héttel a választás előtt az LMP szavazóinak mindössze kétharmada tudta biztosan, hogy a Lehet Más a Politikára szavaz, a biztos bejutáshoz és a 7 százalék feletti eredményhez szükséges egyharmadot az utolsó napok hozták meg számára – olvasható a Forsense elemzésében. Eszerint az LMP szavazótábora a leginkább kvalifikált: a párt választóinak 25 százaléka diplomás, további 60 százalék érettségizett. A Jobbik táborának legfontosabb karaktervonása pedig, hogy körükben kétharmadot is meghaladja a férfi szavazók aránya.
MTI, Felvidék Ma
