Az immár egy éve tartó koronavírus-járvány és a kormányválság közepette ismét átállítottuk óráinkat, ma hajnali 2 órakor egy órával előre, 3 órára. Ezt vasárnap lévén még nem nagyon vesszük észre, az elkövetkező napokban, hetekben azonban szervezetünknek megint át kell állnia a nyári időszámításra.
A nyári időszámítás jelenleg a világ több mint száz országában egységesen elfogadott rendszer, amellyel a helyi időt tavasztól egy órával előre állítják a helyi időzóna idejéhez képest. A hivatalos tájékoztatás szerint mindennek a lényege, hogy amennyiben a lakosság szokásos ébrenléti ideje – azaz általában a reggel hét és az este tíz óra közötti periódus – megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges megvilágításra van szükség, ezáltal kevesebb energiát használunk.
Az óraátállítás története a 18. századig nyúlik vissza, de igazán csak az első világháború során kapott jelentőséget.
Az elképzelés lényege az volt, hogy az óra átállításával talán spórolni lehet a szénfogyasztáson. Legalábbis ezt remélték tőle a britek, a franciák és a németek is, úgy vélekedve, hogy mindez segíti majd a háborús célkitűzéseiket. Később aztán olyan érvek merültek még fel, hogy az óraátállítással az üzletek forgalmát lehet növelni, miközben a bűnözést a fényviszonyok megválasztásával egyben csökkenteni lehet.
Azóta viszont sok minden változott, s a mellette szóló érvek mellé pedig az utóbbi években egyre több ellenérv került.
Az elmúlt időszak kutatásai ugyanis rávilágítottak, hogy az óraátállítás bizony káros hatásokkal is járhat, s egyben az emberek komoly ellenállásába is ütközik. Az Európai Unió politikusait feltehetően ez utóbbi győzte meg igazán, az uniós közvéleményt felmérve ugyanis kiderült, hogy a polgárok közel 84 százaléka eltörölné.
Így az Európai Parlament 2019 márciusában úgy döntött, eltörli az óraátállítást, s egyben állást foglalt arról, hogy azok az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg.
Az Európai Parlament egymás közötti egyeztetésre kérte fel a tagállamokat és a Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne lehetetlenítse el az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. Az utóbbi két évben viszont kevés szó esett a témáról, a javaslattal kapcsolatban tanácsi álláspont nem született, 2020-ban és 2021 elején a soros elnökségek egyike sem tárgyalta kérdést, vélhetően a koronavírus-járvány miatt.
(NZS/Felvidék.ma)
