Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-én a strasbourgi plenáris ülésen elfogadta a Kulturális és Oktatási Bizottság Oktatás, képzés és az Európa 2020 stratégia című jelentését, melynek célkitűzései az előző Oktatás és képzés 2010 munkaprogramra, valamint a 2009 – 2011-es intézkedésekre épülnek, és kiemelt területeket javasolnak a 2012 – 2014-es ciklus terén.
A jelentés 5 legfontosabb megállapítása, hogy:
1. a politikai reformok mellett intelligens beruházásokra van szükség;
2. több erőfeszítés kell az Európa 2020 iskolai lemorzsolódásra és felsőfokú oktatásra vonatkozó kiemelt céljának eléréséhez;
3. a legtöbb uniós polgár nem vesz részt az egész életen át tartó tanulásban;
4. az új készségek elsajátításához transznacionális mobilitás kell;
5. javítani kell az európai készségbázist.
A részletekről Mészáros Alajos, az MKP Európai parlamenti képviselője tájékoztatott bennünket: „Az iskolai lemorzsolódás összetett jelenség, melynek komoly következményei lehetnek, amennyiben a tagállamok nem hoznak olyan intézkedéseket, melyek által csökkenne azon diákok száma, akik korán elhagyják az iskolát, vagy egyáltalán nem vesznek részt oktatásban, képzésben, és nincs állásuk. Ezt a problémát azonnali intézkedésekkel kell kezelni, hisz az ezen csoportba tartozó fiatalok azok, akik alacsony szintű végzettségük miatt a legkevésbé tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. 2020-ig célként irányozták elő az iskolai lemorzsolódás 10 % -ra való csökkentését a tagállamokban.
A gazdasági válság a fiatalok foglalkoztatásában érezteti leginkább negatív hatását, melynek következtében sok esetben a friss diplomások sem kapnak végzettségüknek megfelelő munkát. Ezért külön figyelmet kell fordítani a szakoktatásra és szakképzésre a felsőfokú oktatási rendszerekben. Jobb, célzottabb tájékoztatásra és pályaorientációra, valamint célirányosabb, az új társadalmi kihívásokhoz igazodó ifjúságpolitika kidolgozására van szükség.
Az uniós munkanélküliségi ráta az ifjúságot érintően több mint 20 %, egyes tagállamokban a mutató eléri akár az 50 %-ot is. Ennek a helyzetnek a javításához határozott fellépésre van szükség. Meg kell újítani a szakoktatást és a szakképzést mind felső középfokú szinten, mind a felsőfokú szakoktatás szintjein. Az oktatás és képzés során átadott készségeknek hasznosíthatóknak kell lenniük a munkaerő-piaci igények szempontjából. A fiatalok a jövő döntéshozói, éppen ezért létfontosságú, hogy kifejleszthessék azokat a kompetenciákat és készségeket, megszerezhessék azokat a korszerű ismereteket, melyek révén aktívan hozzá tudnak járulni a gazdasági egyensúly megteremtéséhez.
Miközben a fiatalok nagyon fontosak, figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy tart a népesség elöregedése. A 2012-es év az aktív időskor és nemzedékek közötti szolidaritás éve, s ez többek közt előtérbe helyezi azt a tényt is, hogy az EU számára fontos polgárai minden korosztályának versenyképes tudása, ahol erre szükség van, e tudás megszerzésének elősegítése. Kiemelt célkitűzése a készülő új programozási időszaknak, hogy az idősebb korosztályok lehetőséget kapjanak tudásuk gyarapítására, így munkaerő-piaci versenyképességük javítására a képzések minden formájában.
Az Unió többéves pénzügyi kerete előírja, hogy a hosszú távú költségvetésen belül legnagyobb százalékos növekedést az oktatásnak és a hozzá kapcsolódó ágazatoknak – tudományos kutatás, fejlesztés, innováció – kell biztosítani, ennek ellenére a tagállamok a válságra hivatkozva inkább lefaragják az oktatás és képzés költségvetését. Ezzel a tudásalapú gazdaság létrehozására irányuló célkitűzések kerülnek veszélybe. Az oktatás és képzés csak megfelelő állami támogatás és finanszírozás mellett tudja biztosítani azt, hogy az oktatáshoz szociális, gazdasági, faji és politikai megkülönböztetés nélkül hozzáférjen mindenki. Meg kell hát találniuk a fenntartható és több forrásból finanszírozott képzési rendszer szabályozóit, és a tagállamoknak a többéves pénzügyi kereteikben előre meg kell határozniuk és jóvá kell hagyniuk az oktatásra szánt költségvetés növekedési ütemét.”
