Két év után először jelzett gazdasági növekedést az EU-ban és az euróövezetben az unió statisztikai hivatala, az Eurostat. A gazdasági fellendülés motorja Németország és Franciaország.
Az Európai Unió és az eurozóna GDP-je 0,3 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző három hónaphoz képest – közölte az Eurostat, előzetes számként.
Éves összevetésben az eurózónában 0,7 százalékos, az EU egészében pedig 0,2 százalékos volt a visszaesés a június végével zárult három hónapban.
Az idei első negyedévben 0,1 százalék, a tavalyi utolsó három hónapban még 0,5 százalék volt a gazdasági visszaesés az EU egészében, és 0,3 százalék, illetve 0,6 százalék a zsugorodás az euróövezetben negyedéves szinten.
Éves összehasonlításban is javulás következett be, mérséklődött a gazdasági zsugorodás az EU-ban és az euróövezetben egyaránt. Az idei első három hónapban az egy évvel korábbihoz képest az euróövezeti GDP még 1,1 százalékkal, az EU-ban pedig 0,7 százalékkal esett vissza.
Az Eurostat megjegyezte, hogy az Egyesült Államok GDP-je az idei második negyedévben 0,4 százalékkal nőtt negyedéves, és 1,4 százalékkal éves szinten.
A legnagyobb csökkenést Görögország szenvedte el, ahol a második negyedévben 4,6 százalékkal volt kisebb a GDP, mint egy évvel korábban. A zsugorodás nagyobb, 5,6 százalék volt az első negyedévben.
A legnagyobb növekedést Lettország érte el éves szinten, 4,3 százalékot, ez ugyanakkor lassulás az első negyedévi 5,6 százalékos bővüléshez képest.
Az EU hat országának második negyedévi adatai még nem állnak rendelkezésre.
Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős tagja hivatalos blogjában üdvözölte az európai gazdasági kilátásokban bekövetkezett pozitív fordulatot, ugyanakkor felhívta a figyelmet a krízis elhárításában elvégzett munka következetes folytatásának szükségességére is.
„Az elmúlt hetekben közzétett adatok a bizottság tavaszi jelentésében foglaltakat és az idei mérsékelt gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését támasztják alá” – fogalmazott a biztos, hozzátéve, hogy a növekedés alapjainak megszilárdításához minden újabb politikai válságot és piaci turbulenciát el kell kerülni.
A javuló GDP-növekedési adatok Olli Rehn szerint a bizottság által alkalmazott, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést egyaránt szem előtt tartó, a „stabilitási kultúrát” meghonosító kríziskezelési eszközök helyességét igazolják vissza. A biztos rámutatott: az Európai Központi Bank (EKB) határozott intézkedései nagyban hozzájárultak a pénzügyi rendszer és a kötvénypiacok rövidtávú stabilizálásához.
Az uniós biztos reményét fejezte ki blogjában, hogy a kedvező adatokat senki részéről nem követik majd olyan öndicsérő kijelentések, mint például a „legyőztük a válságot”, mivel ahhoz még számos nehézséggel meg kell birkózni. A növekedési adatok még nagyon szerények és az átlagok is súlyos különbözőségeket takarnak el a tagországok között.
Számos tagállam, például Spanyolország és Görögország elfogadhatatlanul magas munkanélküliséggel küszködik különösen a fiatalok körében. A szükséges, de fájdalmas reformok bevezetése még a kezdeti stádiumban tart, és nagyon hosszú utat kell megtenni ahhoz, hogy magasabb foglalkoztatást hozó fenntartható növekedési pályára lehessen állítani a szerkezetátalakítási programban részt vevő tagállamokat.
Olli Rehn blogjában felszólította az európai döntéshozókat, társadalmi és gazdasági vezetőket, a tudomány és a sajtó képviselőit, hogy ragadják meg az immár karnyújtásnyira került fenntartható növekedés által kínált alkalmat arra, hogy minden fronton megerősítsék a krízis legyőzésére tett erőfeszítéseket, tartsák fenn a reformok ütemét, szerezzék meg az ellenőrzést a köz- és lakossági eladósodás felett egyaránt, valamint kezdjék meg egy olyan tényleges gazdasági és monetáris unió alappilléreinek a felállítását, amely már nem teszi lehetővé sem felelőtlen bankároknak sem rövidlátó politikusoknak a szabályok kijátszását.
mti/Felvidék.hu
{iarelatednews articleid=”20393,20320″}
