Dr. Békefy Lajos Ph.D. református publicista, a Presbiter c. lap újraindítója és több, mint 30 éven át felelős szerkesztője, több lap alapítója (Hit és Jövő, Reformpress), 13 évvel ezelőtti nyugdíjba menetele után egyre többet foglalkozott írásaiban és a Kárpát-medencei sajtóban a keresztyénség kínai terjedésével, történetével, tendenciáival, próbatételeivel.
Számos cikkéből idén május elején elektronikus könyvet szerkesztett, 170 oldalon gyűjtve egybe legfontosabb, a kínai keresztyénség helyzetével, jövőjével foglalkozó, nemzetközi kutatásokkal is összhangban álló cikkeiből. Az elektronikus könyv formában megjelent kötetnek ezt a találó és helyzetértékelő címet adta: KRISZTUS ÉS KÁLVIN KÍNÁBAN.
Az elektronikus könyvek oldalán ezt közzé is tette (elérhető, lapozható, olvasható itt: https://online.flippingbook.com/view/123115655/2/.
Ezt követően beszámolt az e-könyv megszületéséről a Kárpát-medencei sajtó egy részében. Így elsőként a szlovákiai Felvidék.ma online újságban (https://felvidek.ma/2024/05/a-magyar-lelkesz-osszeallitotta-a-krisztus-es-kalvin-kinaban-konyvet/), amit aztán a kolozsvári agnusradio.ro, a nemzeti.net és más lapok is átvettek.
Néhány fontosabb téma: a sino-keresztyénség és a sino-kálvinizmus helyzetének elemzése, statisztikai előrejelzések arról, hogy – ha és amennyiben az Úr Jézus addig nem jön vissza és nem következik be emberi gyarlóságból történelmi végreccs –, akkor mértékadó becslések szerint
2040-re Kínában lesz a világ legtöbb Krisztus-követője, 1 milliárdnál is több keresztyén.
Mi mindent jelent ez teológiai, egyházi, ökumenikus, társadalmi, s egyéni tekintetben, még csak meg sem gondoljuk!
Több írásban is foglalkozik Békefy Lajos azzal a kérdéssel, miért éppen a kálvinizmus terjedt el a legnagyobb mértékben Kínában, első renden a robbanásszerűen növekvő lakosú megapoliszokban (pl. Sanghai 30 milliós lakossága körében). Vagy: hogyan működött Isten szellemessége és humora, amelyik Weber kapitalizmus és puritanizmus összefüggéseiről írt könyve nyomán vezette el nemcsak a keresztyénség iránt érdeklődő kínai értelmiségieket, de a Kommunista Párt ideológusait és tagjait Kálvinhoz, majd Krisztushoz. Elképesztő intellektuális missziói út, ami aztán ébredéshullámokhoz, nagy hitbeli ugrásokhoz, megtérésekhez, templomépítésekhez, házi és publikus gyülekezetalapítások ezreihez vezetett. De van szó az elektronikus könyvben a kínai kegyességről, a tiszteletadás filozófiájának, a konfuciánizmusnak és Lao Tse ősi filozófiai és etikai tanításainak, valamint a jézusi szeretetparancsolatnak a konszonanciáiról, az esetenként tapasztalt állami, digitális kontroll sajátos formáiról.
Hszi Csin-ping kínai elnök (b) és Orbán Viktor miniszterelnök közös sajtótájékoztatója a Karmelita kolostorban 2024. május 9-én. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Amikor a kínai elnök, Hszi Csin-ping nemrég hivatalos magyarországi látogatásra érkezett, a szerző kötetének elkészítette angol nyelvű cikklistáját és rövid leírását adta a kötetnek, majd ezt megküldte illetékes hazai és kínai sajtó-, meg kormányzati, keresztyén egyházi és testvéri helyekre, közösségeknek.
Minap levelet kapott az e-könyv szerzője Sanghaiból, a China Christian Daily keresztyén online napilap felelős szerkesztőségvezetőjétől, Karen Loutól.
Ebben a keresztyén újságírónő így fogalmaz:
„Szerkesztőségünk szeretettel gratulál a China-Digest-hez, a Kína-dossziédhoz, ami e-könyv! Ez egy jó módja annak, hogy bevezessük a kínai keresztyénség ismeretét Európába”.
Csatoltan ő tájékoztatott arról is, hogy az e-könyvről szóló méltató tájékoztatás angol és kínai nyelven megjelent saját több milliós olvasottságú online oldalukon, valamit a hongkongi thegospelherald.hk oldalon.
A vezető szerkesztő Karen Lou ezzel fejezi be levelét: „Minden jót kívánok egészséged javulásához és a további írásokhoz”.
Dr. Békefy Lajost megkérdeztem arról, mit szól a távoli országok keresztyén sajtójából érkezett publikációs hírekhez és méltatásokhoz.
Így válaszolt:
„Kimondhatatlan hálára indít az, hogy láthatjuk Istenünk üdvözítő világmentésének az újabb, virágzó területeit: Kínát, Afrikát, Latin-Amerikát.
Isten ügye soha nem vall kudarcot! Legfeljebb az emberek, kultúrák, kontinensek népeinek Isten-hite hullámzik.
A 21. század nagy meglepetése Kína. Hatalmas missziói lendület érzékelhető a kontinensnyi ország népességében. Pár év múlva az ottani keresztyénség lesz a legnépesebb egy adott ország keretein belül a világon, több, mint 1 milliárd lélekkel. Ezt a vallásszociológus, a nem ideologikus érdekű megfigyelők már régebben látták. Az amerikai Peter Berger mondván, a 21. században is nem csak kenyérrel él az ember, s az emberi lényt, Isten alkotását nem lehet tartósan megfosztani az atyai eledeltől, a hittől, az istentisztelettől, ami nélkül nincs jövő.
A szintén amerikai Ph. Jenkins két évtizeddel ezelőtt már könyveket írt a harmadik egyházi világkorszakról, a posztmodern korban a Szentlélek éltető világtüzéről, a lelkek emberségőrző őrtüzeiről, s arról, hogy az egykori gyarmatosított országokban micsoda lelki felszabadulás spirituális mozgalmai törnek a felszínre és vonzanak magukhoz tíz- és százmilliókat. És íme! Ezért a kínai csodáért is egyedül Istené a dicsőség. Ahogyan a Felvidék.ma rovatában írtam, ezt szeretném most is megismételni: Isten áldja meg és őrizze meg, növelje fel a Nagy Fal mögötti nagy kínai népben a mustármag nagyságú keresztyénséget, amely kovászként, sóként hatékony. Szentlelke által van jelen ott is. Jézus Krisztus váltságának drága gyümölcseivel, a kiengesztelődéssel és a béke értékeivel”.
A tartalmilag már Kínában és Hong Kongban is megismertetett elektronikus könyv, a Krisztus és Kálvin Kínában legerősebb üzenete: Istenünk fantáziája és munkálkodása kimeríthetetlen. Ügyét nem hagyja veszni. Ha Európa bizonyos köreiben, régióiban meg is lanyhult a vallási, a hitbeli figyelem, buzgóság, lét- és létezés szemlélet, Ő tudja, hol, mikor kell tovább adni a belső tüzet, az emberlét, a teljesebb egyéni és közösségi condition humaine-t, a hit emberalkotó alapfeltételét. Egyre inkább Kína van soron a továbbadásban. Ezért szemünket ne csak Párizsra, hanem Pekingre, Sanghaira is vessük! Nem csak gazdasági és nagyhatalmi okok miatt, hanem a hit és az emberiség jövője miatt is.
(B.-Röhrig Klaudia/Felvidék.ma)
