Dunaszerdahely, söröző. A törzsgárda 9 tagja a negyedik kör után – mint mindig -, politizálásba kezd. Magyarok mind, szidják a kormányt, szidják a politikát, szidják a parlamenti képviselőket – a vegyespártiakat is -, mert semmi beruházás nem jön a Csallóközbe, az egész parlament becsapta őket, mondják.
Tavaly áprilisban ugyanúgy ültek itt, s a negyedik kör után a barátom felvetette, mondják meg – legalább egymásnak -, ki hogyan szavazott a parlamenti választáson, és miért úgy. A 9-ből ketten szavaztak az MKP-ra azért, mert kell egy erős érdekképviselet a felvidéki magyarságnak és Dél-Szlovákiának. Ketten szavaztak a vegyespártra azért, mert a vegyesházasságban, ahol élnek, erre a kompromisszumra jutottak. Ketten a Smerre szavaztak mondván, ha lesz egy erős, szociálisan érzékeny kormánya Szlovákiának (rejtély, miből gondolták, hogy a Smer milliomosai szociálisan érzékenyek), akkor a Csallóköznek is csurran-csöppen majd a javakból és a juttatásokból. Egy az SDKU-ra, egy pedig a liberálisokra szavazott, mondván, azok vállalkozásbarát politikát fognak folytatni, s előbb-utóbb odafigyelnek majd a magyarlakta régiók problémáira is. Az utolsó a KDH-ra szavazott, mondván, hogy ő keresztény.
El ne felejtsem: öten egyetemet végeztek közülük, a másik négy is érettségizett.
Nos, ki vert át kit a szavazás alkalmával? A politikusok a választóikat, vagy a választók saját magukat lila ködös magyarázkodásukért?
Csáky Pál
