Átadták az Anyanyelvápolók Szövetségének díjait a magyar nyelv napja alkalmából szervezett ünnepi gálán szerdán a Pesti Vigadóban, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) székházában. A lélek nyelve az anyanyelv, hangja, szava az anyanyelvi kultúra – idézte Turi Attila, az MMA elnöke köszöntőjében Szilágyi István írót.
„A mai ünnepnapon,
amikor a magyar nyelvről beszélünk, voltaképpen a lélekről, saját lelkünkről szólunk”
– mondta, kiemelve, hogy az MMA székházában az anyanyelv művelésének, gazdagításának eszméje magától értetődő módon van otthon.
Hangsúlyozta: az akadémia küldetésének egyik alapvetése, hogy a köztestület az egyetemes műveltség szerves részét képező magyar kultúra értékeinek érvényesülését, megóvását szolgálja tevékenységével.
Az akadémia működési pillérét jelentő különféle művészeti ágakat, az ezekkel összefüggő tudományterületeket képviselő kilenc tagozat közül többnek, így az irodalmi, művészetelméleti, népművészeti és a színházművészeti tagozatnak a tevékenysége szorosan köthető az írott magyar szóhoz és a hangzó anyanyelvhez – emelte ki.
A XX. század nagy német filozófusai azt állították, hogy a néplélek mellett létezik egy beszédlélek is, szorosan együttműködve vele – mondta, hozzáfűzve: ez az, amit „a nyelvében él a nemzet” mondás kifejez.
Az anyanyelvápolók mozgalma az idén ünnepelte alapításának 30. évfordulóját
– emlékeztetett, gratulálva az évfordulóhoz és további sikereket kívánva.
Nyiri Péter, az Anyanyelvápolók Szövetsége elnöke, A Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója kiemelte: az anyanyelv elemi erővel meghatározza egész életünket. Az emberi szó köteléket szőhet és bonthat, egyént, közösséget, lelket, szellemet, hatásaiban még testet is ápolhat, építhet vagy éppen rombolhat, tehát a nyelv minden életterületünkre hat – mondta.
Az anyanyelvi mozgalomban a nyelvet az egész életünket alapvetően meghatározó voltában, szellemi otthon voltában mutatják be, és folyamatosan tudatosítják, hogy mi a szerepe az életünkben – mondta, kiemelve: a nyelv mindenütt és mindenben benne van. „Vagy még inkább mi vagyunk benne a nyelvben” – fogalmazott.
„És ezért mondhatjuk teljes joggal, hogy a nyelv ügye elsősorban társadalmi kérdés, mert mindenkit érint” – hangsúlyozta.
A magyar nyelv művelése érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenység elismerésére alapított Lőrincze Lajos-díjat Juhász Dezső professor emeritus nyelvész kapta. A kitüntetettet Pomozi Péter, a szövetség alelnöke laudációjával köszöntötték.
A kiemelkedő nyelvművelő-közösségszervező tevékenységért adományozott Maróti István-emlékérmet Paskó Istvánné ceglédi körvezető, Péchy Blanka-díjas magyartanár vehette át. A díjazottat Kerekes Barnabás, a szövetség alelnöke méltatta.
A gálán átadták A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit is.
Az eseményen Pomozi Péter bemutatta a megújult Édes Anyanyelvünk folyóiratot. Kovács István Nyelvoltalom című költeményét Kubik Anna színművész adta elő, továbbá a Cédrus Táncegyüttes, a Fix-Stimm zenekar és Enyedi Ágnes énekes is színpadra lépett.
Mint elhangzott, a magyar nyelv napja az anyanyelvi mozgalom legnagyobb ünnepe. 2011. szeptember 26-án az Országgyűlés az Anyanyelvápolók Szövetsége kezdeményezésére a magyar nyelv napjává november 13-át nyilvánította, 1844-ben ugyanis ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tevő, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvényt.
(MTI)
