A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala a közelmúltban tette elérhetővé a 2024-es évre vonatkozó részletes népmozgalmi adatokat, így többek között az élve születések bevallott nemzetiség szerinti megoszlását.
Az Európa-szerte általánosnak mondható tendenciának megfelelően Szlovákiában is folytatódott a születések számának csökkenése: 2010-ben még 60 599, 2023-ban 48 788, 2024-en újabb történelmi mélypontnak tekinthető 46 241 gyermek született az országban. Örömteli ugyanakkor, hogy a magyar születések száma második éve meghaladja a 2019 és 2022 közötti mélypontot, amelynek köszönhetően a magyar nemzetiségű születések aránya megközelíti a magyarság arányát a teljes szlovákiai népességen belül. Mindez a magyar oktatási rendszer fenntarthatósága szempontjából is kedvező fejlemény, ugyanis megállhat a magyarul tanulók arányának hosszú évek óta tapasztalt csökkenése.
Születések száma évenként
Szlovákiában az 1970-es évek közepén még évi százezer körüli születésszám 1993-ra, az ország függetlenségének évére mintegy negyedével esett vissza, majd az ezredforduló utáni években tapasztalt évi ötvenezer születést alig meghaladó mélypont után ismét növekedésnek indult. A születések száma 2009 és 2011 között meghaladta a hatvanezret, majd az évtized hátralévő részében 55 ezer és 58 ezer között ingadozott. Az utóbbi néhány évben tapasztalható jelentős visszaesés egyértelműen a szülőképes korú nők számának csökkenése (az 1990-es évek elején-közepén tapasztalható drasztikus születésszám-csökkenés miatt), illetve a koronavírus-járvány utóhatásai és az orosz-ukrán háború miatti egzisztenciális bizonytalanság következménye. 2018 és 2023 között az összes született gyermek 5,8-6,1 százalékát regisztrálták magyar nemzetiségűként; ez az arány 2023-ban 7,2 százalék, 2024-ben 7,3 százalék volt, ami megközelíti a 2021-es népszámláláson magukat elsődlegesen magyarnak vallók arányát (7,75 százalék).
Fotó: Rákóczi Szövetség
Magyar születések száma évenként
Kedvező fejlemény, hogy a magyar születésszámok alakulása az országosan tapasztalható folyamatos csökkenés ellenére második éve magasabb a 2019 és 2022 közötti demográfiai mélypontnál. A tavalyi évben összesen 3378, az anyakönyvi hivatalok által magyar nemzetiségűként regisztrált gyermek született Szlovákiában, ami több mint kétszáz újszülöttel magasabb a 2022-es értéknél. A felvidéki magyar oktatási hálózat hosszú távú fenntarthatósága szempontjából is jó hír, hogy a magyar születésszámok a következő időszakban várhatóan a koronavírus-járvány időszakához képest magasabb szinten fognak stabilizálódni, hiszen a létszámérzékeny területeken – például az aprófalvas vidékeken vagy a szórványban – a gyermekszámok tartós és drasztikus csökkenése az intézmények megszűnésével fenyegethet.
További pozitívum, hogy a szlovákiai közoktatási rendszeren belül megállhat a magyarul tanulók arányának csökkenése. Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy a magyar nemzetiségűként regisztrált születések éves száma a magyar ajkú roma újszülöttek túlnyomó többségét is tartalmazza. A roma származású magyar iskolakezdők arányából arra következtethetünk, hogy a magyar nemzetiségűként regisztrált születések bő egyharmada lehet magyar ajkú roma gyermek.
Fotó: Rákóczi Szövetség
2010-hez képest Szlovákiában közel egynegyeddel esett vissza a születések száma. Bizakodásra ad okot azonban, hogy a magyar népesség kedvezőtlen korfája és az asszimilációs folyamatok ellenére 2010-hez képest a tavalyi évben az országos átlag kevesebb mint felével, 10,3 százalékkal született kevesebb magyar gyermek. Egyértelműen cáfolható az a vélekedés is, miszerint ez a jelenség kizárólag annak a következménye, hogy a magyar ajkú népességen belül a romák aránya az országos átlaghoz képest magasabb, illetve a romák körében a gyermekvállalási hajlandóság erősebb.
A jelentős magyar ajkú roma népességgel rendelkező területek közül például a Kassa-vidéki, a Nagyrőcei, a Losonci és a Tőketerebesi járásban számottevően csökkent a magyar születések száma az elmúlt másfél évtizedben, míg a belső migráció célpontjainak számító fejlettebb régiókban, így a Dunaszerdahelyi, a Komáromi vagy a Szenci járásokban kedvezőbb adatokat látunk. A különösen létszámérzékeny szórványterületeken, például a Nyitrai és a Nagykürtösi járásokban a tavalyi magyar születésszám meghaladta a 2010-es évek első felének átlagát és a két nagyváros, Pozsony és Kassa esetében is stabilizálódni látszódnak a születésszámok a 2020 körüli mélypontot követően.
A koronavírus-járvány első évéhez képest egyedül a Rimaszombati és a Galántai járásban csökkent számottevően a magyar születések száma.
Korábbi írásunkban felhívtuk a figyelmet arra, hogy a demográfiai prognózisok szerint az utóbbi két év kedvezőbb adatai ellenére is a 2010-es évek első feléhez képest várhatóan jelentősen alacsonyabb szinten fog stabilizálódni a magyar születések száma Szlovákiában. A magyar óvodások számában a 2019 és 2022 közötti alacsony születésszámok nem eredményeztek csökkenést, mivel a demográfiai hullámvölgyet ellensúlyozta a kötelező óvodalátogatás lépcsőzetes bevezetése, illetve a magyar intézményválasztást ösztönző programok. Az alapiskolai hálózat előkészítés alatt álló optimalizációja kapcsán ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a felvidéki magyar alapiskolások száma a következő években várhatóan mintegy 10 százalékkal csökkenni fog.
E tendencia része, hogy 2025-ben a tavalyi évhez képest nagyságrendileg kétszázzal kevesebb magyar gyermek válik iskolakötelessé. A jelenlegi demográfiai kilátások tükrében különösen fontos, hogy az iskolarendszer optimalizációja minden esetben a magyar képviselet, a helyi közösségek és a szakma minél széleskörűbb bevonásával történjen, hogy a jövőben is minden felvidéki magyar gyermek anyanyelvén tanulhasson.
Sullivan Ferenc, a Rákóczi Szövetség kutatási és elemzési vezetője / Felvidék.ma
