Úgy tűnik, a vonatokkal foglalkozó zenei írás kedvező fogadtatásra lelt az olvasók körében, így kerestem egy hasonló témát: villamosok a zenében. Teszem ezt azért is, mivel az ünnepek közeledtével a napokban futottak ki a remízből az úgynevezett „Fényvillamosok”, melyek egész advent alatt melegséggel töltik el az utasok szívét.
Tennessee Williams híres drámája, A vágy villamosa megragadta a komponisták fantáziáját. André Previn amerikai karmester-zeneszerző 1998-ban San Franciscóban mutatta be hasonló című operáját a közönség lelkes ovációja mellett. A kritikusok kiemelték a szerző jellemábrázolását a zene nyelvén. A darabból Magyarországon egy táncjáték született: Venekei Maranna – Dés László alkotása. A műsorfüzetben olvashatjuk: „Zenei- és táncmotívumokban is a sokszínűség, a karakterek egyedi jellemzése mozgatja az előadást.”
Ezzel minden bizonnyal ki is merült a komolyzenei villamosábrázolások sora, viszont a könnyűzene és a magyar nóta is kimeríthetetlen a témában, sőt népdal is említi a tömegközlekedési eszközt.
Kezdjük az utóbbival! „A pozsonyi sétatéren megy a villamos,/Azon ül a kis Mariska, jajj de aranyos!” kezdetű népdal tipikus példája a népzene és a polgári dallamok keveredésének. Eredetileg csallóközi eredetű, kuplé jellegű, de folklorizálódott, és tükrözi a német hatást. Az utóbbi időben a dalt gyakran hallhatjuk, s egy videóban a kicsik is előszeretettel roptak táncot fülbemászó zenéjére.
Az operettben is előfordul a villamos. A mesék az írógépről dalmű Lajta Lajos szerzőt dicséri. A Hamupipőke típustörténet főhőse Lehman Vilma, aki a cégnél gépíróként dolgozik, s végül a vezérigazgató feleségeként végzi. Ebben az operettben hangzik el a „Hétre ma várom a Nemzetinél, ott, ahol a hatos megáll./Este az EMKE cigánya zenél, ha nem jön el szívem, de kár!”
Egy kis nosztalgiával hallgathatjuk e dalt, mivel a Nemzeti Színházat a kommunista időben ledózerolták, az EMKE kávéház helyén irodaház virít, még szerencse, hogy a nevet meghagyták, s a hatos villamos is megmaradt.
Komár Lászlót, a 80-as évek népszerű táncdalénekesét is megihlette az emblematikus járat, mikor Stark Ferenc számát énekelte: „Sárga villamos, négyes vagy hatos/Kattog a síneken, érzem a szívemen, szerelmes vagyok.”
A Fonográf együttes egyik legismertebb száma Az első villamos:„Az első villamos már elindult felénk csilingel, amerre jár.” A szöveg híven tükrözi az akkori idők kissé dekadens hangulatát. A dal az együttes első lemezén szerepelt, Tolcsvay-Bródy szerzeménye sokáig vezette a slágerlistákat.
Kányádi Sándor Kuplé a vörös villamosról című verse ugyan egy „tujáról” szól, de mély politikai filozófiát tükröz: „Holtvágányra döcögött végül a kopott vörös villamos” – szólnak a sejtelmes sorok. A vers már kuplé jellege miatt is megzenésítésre várt, ezt a Kaláka tette meg, s a dal hamar népszerű lett.
Végül egy nótát is vegyünk be a sorba! A 3+2 együttes és Lagzi Lajcsi nevével fémjelzett mulatósnóta korszakban gyakran lehetett hallani az egyik leggiccsesebb dal feldolgozását: „46-os sárga villamoson kalauz az anyósom.” A szám – mikor már illumináltabb a násznép – a lakodalmakon is mindig felcsendül.
Csermák Zoltán/Felvidék.ma
