Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban tartotta éves közgyűlését a Magyarországi Tájházak Szövetsége május 10-én. A közgyűlésen ünnepélyes keretek között díjazták az „Év tájházvezetőjét”. Idén a cím birtokosa Duba Ernőné, a garamszentgyörgyi Duba Tájház irányítója lett.
Duba Ernőné a Sebestyén Gyula díjas önkéntes néprajzi gyűjtő, születésétől a felvidéki Garamszentgyörgyön él, ahol csaknem négy évtizeden át pedagógusként, majd iskolaigazgatóként dolgozott. Férje szülői házában a családtagok segítségével rendezték be és 1996-ban nyitották meg a Duba Tájházat, amelyet jelenleg a Verőce Polgári Társulás működtet. Duba Ernőné a családjával, férjével, Duba Ernővel és a lányával, Szalayné Duba Ottíliával közösen végzi a gyűjtemény szakszerű feldolgozását és irányítja a programok megvalósítását.
A tájház a község kulturális élettérének biztos pontja. Rendszeres programjai között szerepel a húsvéti kavalkád, a néptánc oktatás óvodásoknak, a gyermeknapi program, kenyérsütés a biciklitúrázóknak, a nyári kézműves tábor, a tökparádé és a karácsonyi kavalkád, de a Tájházak napjához kapcsolódó Kisbúcsú a Duba Tájházban című program is. 2013. május 30-án Szúdy Nándor, elfelejtett festő, egykori garamszentgyörgyi református lelkész emléktáblájának felavatására is sor került a tájházban. Éves tevékenységük során rendszeres kapcsolatot tartanak fenn testvér tájházukkal, a Felpéci Tájházzal. Duba Gizella további érdemei közé tartozik, hogy a 2013-as év második felében bekapcsolódva a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum-A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és a Magyar Néprajzi Társaság által meghirdetett gyűjtőpályázatba összegyűjtötte és feldolgozta a szülőfalujában fennmaradt első világháborúval kapcsolatos élettörténeteket.
Duba Tájház
A 19. század közepén épült lakóház első átépítése 1919-ben, a második 1955-ben történt. A soros udvaron álló több osztatú, hosszúház első helyiségeiben egy 20. század eleji garamszentgyörgyi középparaszti sorban élő család lakáskultúrát bemutató enteriőrök láthatóak. A tájház gyűjteményének az alapját a család eredeti lakberendezési, illetve a mindennapi élethez szükséges használati tárgyai képezik, kiegészítve a községből és a környező falvakból származó emlékekkel. A tájházban kapott helyet a Tóth Gáspár Emlékszoba, amelyben az 1945-ig működő református népiskola berendezése, tárgyi és írásbeli dokumentációja kerül kiállításra. A portán a kisebb gazdasági épületek mellett található a földművelés, az állattartás és a szőlőművelés eszközeinek kiállítása. Az udvaron áll a múzeumpedagógiai foglalkozásoknak helyet adó fedett kiállítási tér és egy újonnan épített kemence.
OrientPress Hírügynökség (OPH) nyomán Felvidék.ma
